A szertartáson megjelent a diplomáciai, a politikai és a közélet számos képviselője. A szentmise kezdetén az apostoli nuncius bejelentette, hogy a Szentatya Kurian Mathew Vayalunkal atyát, az Apostoli Nunciatúra titkárát pápai prelátussá nevezte ki.

Juliusz Janusz szentbeszéde kezdetén XVI. Benedek pápa pontifikátusának hatodik évfordulójára emlékezve így fogalmazott: „Mi, katolikusok, büszkék vagyunk arra, hogy az egyház vezetője egy mélyen keresztény és ugyanakkor az emberiség sorsa iránt annyira érzékeny pápa lehet. Csodálatos látni azt is, hogy ez a kitűnő teológus, akit valaha a sajtóban hideg és hajthatatlan emberként mutattak be, mekkora empátiával közeledik az emberekhez, a tragédiákhoz, és milyen szelíden szól elődjéről, Isten Szolgája, hamarosan Boldog II. János Pál pápáról. Istennek ez a két embere, Wojtyla pápa és Ratzinger pápa kitörölhetetlen nyomot hagytak az emberiség történetében a huszadik és huszonegyedik század fordulóján.

Beszédében Juliusz Janusz kitért magyarországi szolgálatára is. Mint mondta, itt is tapasztalható, hogy „az emberek elhagyják a hitüket a konzumizmus és a relativizmus ideológiájának nyomása alatt. A magyar egyház visszatalált az útra és szabadon működhet. De nem fejlődhet, ha a hívek nem köteleződnek el személyesen az Istennel való kapcsolatban” – fogalmazott. Magyarországon töltött évei alatt – 1990 és 1992 között tanácsosként, 2003-tól 2011-ig nunciusként – az volt a „stratégiája”, hogy a plébániák látogatása és a püspökökkel való állandó kapcsolat révén közel kerüljön az emberekhez, továbbá hogy megvédje a magyar kormány és a Szentszék közötti megállapodásokat.  Ebben erősítette az a tény, hogy a magyar nép nagy szeretettel és tisztelettel tekint a pápára, és lengyelként ő maga is örvendhetett az emberek szimpátiájának. Beszédét e szavakkal fejezte be:

„Továbbra is közel leszek hozzátok, nem csak földrajzi értelemben Ljubjanában, hanem főként a Szlovéniában szép számmal élő magyarokért végzett szolgálatommal. Azt mondják, minden út Rómába vezet. Az én esetemben Szlovéniából a hazámba, Lengyelországba vezető utak éppen magyar földön vezetnek majd keresztül. Nem fogom elfelejteni, hogy ismételjem majd Himnuszotok szavait „Isten áldd meg a magyart”, és folyamatosan kérjem Magna Domina Hungarorum, a  Magyarok Nagyasszonyát: „ne felejtkezzél el szegény magyarokról.”

A szentmisét követő fogadáson köszöntötte Juliusz Januszt Erdő Péter bíboros, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint a diplomáciai testület nevében João Miguel Vahekeni angolai nagykövet.

Erdő Péter bíboros köszönetet mondott a nuncius Magyarországon végzett apostoli tevékenységéért. Hangsúlyozta, hogy tanácsaiban mindig megmutatkozott bölcsessége. Példaként hozta fel erre, hogy a katolikus egyetem létrehozásának kezdetén kicsit féltek, mert azt gondolták, hogy a piliscsabai volt laktanya nem megfelelő épület. A nuncius azt mondta erre: ha holnap a királyi palotát nektek ajándékozzák, fogadjátok el, de most ezt kell azonnal elfogadni. Erdő Péter olyan történelmi pillanatnak nevezte ezt, amikor egy bátorító szó nagyon sokat jelentett. Kijelentette, hogy a nuncius mindig éreztette közelségét, barátságát a magyar egyház és a magyar nép iránt. Háláját fejezte ki azért is, mert Juliusz Janusz személyében a Szentszék olyan képviselője állt a magyarok mellett, aki mindig hitelesen képviselte a Szentatyát. Végül Isten áldását kérte következő szolgálatára.

Semjén Zsolt beszédében arra emlékeztetett, hogy Szent István király a kereszténység „örök fundamentumára építette fel a magyar nemzetet. Ezért nem fogtak rajtunk az évszázadok.” A magyar állam mindig a legnagyobb tisztelettel tekint az Apostoli Szentszékre. Kiemelte, hogy az idegen megszállás és a diktatúra elmúlta után az állam és az egyház kapcsolatai –  éppen Juliusz Janusz közreműködésével -  rendeződtek. Örömmel jelentette be, hogy a nuncius által vezetett Magyar-Vatikáni Vegyesbizottság tárgyalásainak eredményeképpen megoldódtak mindazok a problémák, amelyek az előző kormány után maradtak, mind az egyházi kórházak támogatása, mind az egyházi iskolák elmaradt támogatása, mind pedig a magyar állam és a katolikus egyház közötti járadék-kiegészítés tekintetében. Nagy öröm számunkra, hogy az alkotmányban és a törvényekben tükröződik a keresztény értékrend és ez a történelmi örökség – fogalmazott. Magyarország ajtaja mindig nyitva áll Juliusz Janusz előtt, mondta végül.

A szentmisén a Mátyás-templom ének- és zenekara Mozart Koronázási miséjét adta elő, a fogadáson pedig a Benyus-család tagjai adtak ünnepi műsort.

Forrás: Magyar Kurír