A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ez év márciusában nemzeti kegyhellyé nyilvánította a mátraverebély-szentkúti Nagyboldogasszony-bazilikát. E döntés ünnepélyes kihirdetésére augusztus 12-én, szombaton, a déli 12 órakor kezdődő szentmise keretében kerül sor. Főcelebráns Erdő Péter bíboros. A népszerű zarándokhely hazánk második kiemelt búcsújáró helye, mivel 2005 decemberében a Püspöki Konferencia a máriapócsi bazilikát is nemzeti kegyhellyé nyilvánította.A mátraverebély-szentkúti kegyhely története
A hagyomány szerint Mátraverebély határában, a Cserhát sűrűjében Szent László király 1092-ben kun üldözőitől egy szakadékot átugratva csodás módon megmenekült. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. Az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya és a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút. Ettől kezdve indult el ide a népáradat. Az Anjou okmánytár szerint 1210-re épült fel Egyházas Verebélyben az első kegytemplom. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. Vereb Péter Erdély alvajdája 1368-ban sebesüléséből gyógyul ki a Szent Kút vize által. Hálából 1370-ben bővíti a kegytemplomot. 1701-ben Nagyboldogasszony vigíliáján több ezer ember tanúsága szerint másodszor is megjelent az Istenanya.
A XI. századtól a kegyhely temploma a Verebélyi plébániatemplom volt. A Szent Kútnál fa kápolna épült, és csak a nagyobb ünnepeken volt itt szabadtéri szentmise. 1705-ben épült fel az első kő kápolna. 1758 és 1765 között építette fel Almásy János fogadalomból a mai barokk kegytemplomot.1782. július 17-én VI. Pius pápa a Szent Szűz minden ünnepére valamint Páduai Szent Antal és Szent Anna napjára teljes búcsút engedélyezett a kegyhelynek. 1858. július 18-án Boldog IX. Pius pápa a keresztjáró hét három első napjára is, XI. Pius pápa pedig az év minden napjára teljes búcsút engedélyezett Szentkútnak. VI. Pál pápa a kegytemplomot 1970-ben „basilica minor” címmel tüntette ki.
Mátraverebély-Szentkút Magyarország legősibb, és leglátogatottabb kegyhelye. A legtöbben nem a csodavárás miatt járnak ide, hanem lelki megerősítést és vigaszt várnak. Még ebben a modern korban is több, a vallásos néphagyományra visszavezethető szokás él. Kiemelkedő formája a gyalogos zarándoklat, amelynek során egy-egy plébánia hívei a zarándokutat gyalogosan teszik meg, nemegyszer napi járóföldet bejárva (például: Szécsény, Varsány, Adács, Gyöngyös, Abasár). Él még a Hordozó Mária tisztelet is: fiatal lányok vállukon hozzák a Szent Szűz szobrát, és úgy érkeznek meg a kegyhelyre.Szentkúton a XIII. századtól éltek pálos rendű remeték. Az utolsó remete, Józafát testvér, 1776-ban halt meg. Sírja a bazilikában van. Barlanglakás rendszerük ma Magyarország legnagyobb remetebarlang együttese. A ferencesek a XIII. századtól lelkipásztorkodtak Szentkúton, és ma is az ő kezelésükben van a kegytemplom.
Fotó: Szerdahelyi Csongor
(Forrás: MKPK Sajtóiroda)