A Katolikus Egyház 2003. évi gazdálkodása 2004. szeptember 17. péntek 09:23 Köztudott, hogy az egyház által ellátott állami feladatokat a költségvetés az állami és a civil szférához hasonlóan normatív támogatásban részesíti. A közszolgálati tevékenység állami támogatása a Katolikus Egyház által ellátott közszolgálati feladat bővülése, valamint a tevékenységre jutó normatíva emelkedése miatt nőtt. Közszolgálati intézményeink állami finanszírozása – ennek megfelelően azok finanszírozási gondjai is – azonosak az önkormányzati intézményekével. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki bármilyen módon – imával, munkával, adománnyal, illetve személyi jövedelemadója 1%-ával – támogatta a Magyar Katolikus Egyház tevékenységét. A jótevőkért 2004. december 8-án az ország minden templomában szentmisében megemlékezünk. Az APEH hivatalosan értesítette a Magyar Katolikus Egyházat arról, hogy az idén a személyi jövedelemadó 1%-ából 2 milliárd 178 millió Ft-ot ajánlottak fel a Katolikus Egyház részére, ami 16,94 %-kal, 316 millió Ft-tal magasabb az előző évi összegnél. Köztudott, hogy ezt az összeget majd csak 2005. januárjában folyósítja a költségvetés. Az összeg növekedése mellett a felajánlók száma szerény mértékben 7.738 fővel nőtt. A felajánlók számának a növekedése azért érdemel különös figyelmet, mert 2003-ban a ténylegesen adót fizetők száma - az adókedvezmények igénybevétele miatt – igen nagy mértékben, 666 ezer fővel csökkent. (1,1 millió fő a kedvezmények igénybevétele miatt ténylegesen nem fizetett adót, az összes adófizető száma 3.707 ezerről 3.041 ezerre csökkent.) A felajánlott összeg és a felajánlók számának növekedése az adózó állampolgárok egyház iránti elkötelezettségét és az adózó állampolgárok adóköteles jövedelmének emelkedését is mutatja. Amennyiben azok is rendelkezhettek volna, akiknek tényleges adófizetési kötelezettségük nincs, a felajánlók évek óta növekvő száma és aránya alapján további 151 ezer fővel nőhetett volna a Katolikus Egyház támogatóinak száma. Az elmúlt évi 666 ezer fős csökkenés önmagában 85-90 ezer támogató kiesését jelenti, akik helyett feltehetően új támogatók léptek be. A Katolikus Egyháznak 2004-ben a személyi jövedelemadó 1%-ából 7,3 milliárd Ft, emellett 3,2 milliárd Ft járadék, 2,4 milliárd Ft hitoktatási támogatás, 0,4 milliárd Ft gyűjteményi támogatás, 1 milliárd Ft kistelepülési támogatás, 0,6 milliárd Ft beruházási támogatás áll rendelkezésére a saját bevételeken és a közszolgálati tevékenység állami támogatásán felül. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának vállalkozási tevékenységből származó bevétele nincs.
A Magyar Katolikus Egyház 2003. évi gazdasági adatai
adatok ezer forintban
1) 2. sor. A normatív támogatás az intézményekben ellátottak után kapott normatíva és kiegészítő normatíva összegét és a felsőoktatás állami támogatását jelenti. 2) 3. sor. A nem normatív állami támogatás összege tartalmazza a hitoktatásra, ingatlan-felújításokra, közgyűjtemények támogatására adott költségvetési összegeket, valamint a járadékot és a személyi jövedelemadó 1 %-át. 3) 4. sor. Önkormányzati hozzájárulás: az ingatlan-felújításokhoz, egyes intézmények működtetéséhez, az önkormányzatok helyett ellátott szociális tevékenységhez (pl.: diákétkeztetés) adott támogatás. 4) Az összes bevétel és a táblázatban kiemelt állami támogatások különbözete adja a saját bevételt, ami az ellátottak térítéseiből, belföldi és külföldi adományokból, önkéntes egyházfenntartói járulékból és egyéb, a működésből származó bevételből tevődik össze. 5) 5. sor. Az összes kiadást tartalmazza. Az összesítésben nem szerepelnek azok a költségek, amelyek kifizetése áthúzódott a következő évre (pl. ingatlan-felújítások, stb.) 6) Az utolsó sor arról ad tájékoztatást, hogy az összes kiadáson belül mennyit fordított a Magyar Katolikus Egyház 2003-ban ingatlan-beruházásra és felújításra és az az egyes területek között hogyan oszlik meg.
Közszolgálati egyházi intézmények száma főtevékenység szerint (2003)
(Forrás: MKPK Sajtóiroda) |