Legrégebbi a kecskeméti templom, amelyet 1826. november 19-én, védőszentjének napján szentelt fel Nádasdy Ferenc váci püspök, ugyanis 1993-ig ehhez a püspökséghez tartozott Kecskemét. A „hírös” város növekedése és a szomszédos telken működő katolikus szegényház tette szükségessé a templom építését, a költségeket pedig egy helybeli német származású vaskereskedő nagylelkű alapítványa biztosította. Az ő hitvese, Czoller Mihályné, sz. Béni Erzsébet emlékét is őrzi a templomtitulus. A klasszicista stílusú istenháza előtti szép tér hálából e család nevét viseli, az első oltárkép főalakját is az építtető özvegyről mintázták. A jelenlegi festmény, Marsovszky Emilia 1939-ben készült alkotása a szegényeknek adakozó szent asszonyt ábrázolja. A kis templom 1917-től az egykori szegényház telkén megtelepedett angolkisasszonyok zárdakápolnája lett, és a rendszerváltás után a rend iskolájának kápolnájaként is fontos szerepet tölt be a város hitéletében. Kecskemét és a Szent Erzsébet-templom gazdag programmal ünnepeli a jubileumi esztendőt.

Időrendben a következő a bácsbokodi, amely a 19-20. század fordulóján épült, amikor Bácska a hajdani Nagy-Magyarország talán leggazdagabb területe volt. A templom mérete, pompás üvegablakai tekintélyt parancsolók, nem beszélve a szokatlan parkettaburkolatról a templom hatalmas alapterületén. Szép oltárkép és az egyik üvegablak ábrázolja a védőszentet.

A másik két templom nagyjából egyidős, az ötvenes évek végén épült, ami már önmagában is csoda, akkoriban ugyanis szinte lehetetlen volt hazánkban templomot építeni az általános szegénység és a hatósági tiltás miatt. Helyi szinten azonban olykor léteztek kiskapuk. Tabdiban két ábrázolása van szentünknek, mindkettő ugyanazt a jellegzetes pillanatot örökíti meg, mikor Erzsébet kenyeret nyújt a szegényeknek. Az az érdekességük, hogy a bejárat fölötti üvegablakon a magyar királylány bal kezében vannak a rózsák és jobbal nyújtja a cipót, a szentélyben látható szoboralak viszont fordítva cselekszik. Ha másról nem, erről jól megjegyezhető a tabdi templom. Itt lakik hazánk vélhetően egyetlen balkezes Erzsébete...

A mélykúti, építészetileg is jelentős templom több szempontból is különleges. Egyrészt a bácskai magyar parasztág történetének szomorú időszakában, a téeszek erőszakos szervezésének éveiben épült, másrészt – vélhetően egyedüliként templomaink közül – egy zsinagóga tégláiból emelték falait. A szomszéd Bácsalmás háború alatt romossá vált zsinagógájának tégláit vette meg ugyanis az egyházközség. Vagyis az Ószövetségre épült az Újszövetség. S még egy különlegesség. A modern magyar Szent Erzsébet-ábrázolások talán legjelentősebbje, Prokop Péter ismert alkotása ékesíti szentélyét. A jeles papfestőnek személyes kötődése is volt Mélykúthoz, mert Rómába emigrálása előtt hat évig itt volt hitoktató. A Prokop-kompozíciónak köszönhetően sok zarándok keresi fel a templomot. A helyi közösség ízléses falinaptárt jelentetett meg Szent Erzsébet tiszteletére, melynek képei a templom társadalmi munkában történt építésének epizódjait elevenítik fel.

Egyházmegyei karitász napot tartanak a községben november 3-án, és Bábel Balázs ünnepi szentmise keretében az itteni Erzsébet-templomban zárja be az egyházmegyei jubileumi évet. S még valami, amiben Mélykút talán egyedülálló: a templom előterében látható a templomszentelő főpásztor, Grősz József érsek valószínűleg egyetlen nyilvános helyen lévő mellszobra. Idén januárban, amikor Sri Lankán felavatták a magyar Karitász által épített Szent Erzsébet-leánykollégiumot, Nagy Károly országos igazgató a mélykúti Prokop-alkotás másolatát ajándékozta az intézménynek.

Szöveg: Szerdahelyi Csongor, fotó: Rochlitz Bernadett, Szerdahelyi Csongor