|
|
|
2001. Karácsonyi üzenet
Karácsonyra készülünk az új évezredben
is, amikor a futurológusok és szociológusok számtalan
megrendítő eseményt a tömegek lázadásaként
értelmeznek. Bizonyos, hogy nem oldja a görcsöket a tornyok
ledöntése, s a megtorló ellencsapások sem szolgálják
az életet. úgy tűnik, hogy nincs az emberiségnek
megfelelő technikája az egyre mélyülő
szakadék áthidalására, és reménytelenül
nő a távolság ember és ember között
az összezsugorodott földgolyón.
Mi ma is várunk Valakire, Aki a megfogant magzat észrevétlenségében
lépett be a világba, s felnövekedvén a prófétai
jövendölések beteljesítője: "Az úr
lelke van rajtam, azért kent föl engem, hogy örömhírt
vigyek a szegényeknek. Elküldött , hogy hirdessem
a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, szabadon
bocsássam az elnyomottakat és hirdessem az úr kegyelmének
esztendejét" (Luk. 4. 18-19).
A Biblia mesébe illő történetekkel vígasztal
bennünket: "Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal,
és a párduc együtt tanyázik a gödölyével.
Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán,
egy kisgyermek is terelgetheti őket. A tehén és a
medve együtt legelnek, kicsinyeik is együtt pihennek, és
szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör.
A csecsemő nyugodtan játszadozhat a viperafészeknél,
s az áspiskígyó üregébe is bedughatja
kezét az anyatejtől elválasztott kisgyermek. Sehol
sem ártanak, s nem pusztítanak az én szent hegyemen,
mert a föld úgy telel lesz az úr ismeretével,
mint ahogy betöltik a vizek a tengert." (Iz. 11. 6-9. … de Jézus
nem mesemondó, hanem csodatévő, a mesék világát
messze túlhaladó kegyelmi valóság birtokosa
és hirdetője.
Számtalanszor ígért már az ember földi
paradicsomot, mindhiába. Mi mégis úgy ünnepeljük
a karácsonyt, hogy a prófétai jövendölések
a jövőképünkhöz tartoznak, mely szerint egyre
többen elindulnak az úr hegyére, ahol föld és
ég érintkezik, ahol a föld népei Isten elé
viszik megoldásra váró kérdéseiket,
és az ő ítéletére bízzák
sorsukat, s újra Istentől tanulják, miként
élhetnek együtt szeretetben és békében.
Mi hiszünk egy jobb világban, amelynek apró jelei
az elveszített paradicsomot idézik. Világszerte növekszik
a szolidaritás, jobban törődünk egymás bajával,
mint korábban. Bár a globalizáció és
a nagytőke önérdeke sokat rontott a természet
egyensúlyán, egyre nagyobb az összefogás az értékek
megmentésére és megőrzésére.
Amikor a biotechnnika szokatlan vakmerőséggel nyúl
az emberi élethez, egyre többen hallatják felel?sségteljesen
hangjukat. Joggal remélhetjük, hogy új hajtás
sarjad megmentett gyökereinkből.
Szent Karácsony áldott ünnepén 2001-ben.
P. Kozma Imre OH
irgalmasrendi szerzetes
az Irgalmasrend magyarországi megbízottja
|
|
|
|
|
Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak.
Jn 6,60-69
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|
