English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Csornai Premontrei Prépostság


A prépostság címere

A közösség hivatása: lelkipásztorkodás, tanítás-nevelés.

A premontrei rend alapítója Szent Norbert (1080-1085 között a Köln melletti Xantenben, †1134 Magdeburg). Előbb a xanteni társaskáptalan tagja. 1115-ben bekövetkezett „megtérése”, vagyis életének megjobbítása után, saját kérésére a kölni érsek pappá szentelte. Ezután vezeklő életet kezdett, majd pápai engedéllyel vándorprédikátorként működött. A hozzá csatlakozó tanítványokkal az észak-franciaországi Laon és Reims között fekvő Prémontrében telepedett le és 1121 karácsonyán az első 40 szerzetes fogadalomtételével megalapította a premontrei rendet. Clastres-i Ricovera közreműködésével megszervezte a rend női ágát is. Alapítását II. Honorius pápa 1126-ban megerősítette. Ugyanebben az évben Magdeburg érsekévé választották. Ott halt meg 1134. június 6-án.

A premontreiek célkitűzéseikben rendalapítójukat követték. Ennek leginkább az un. „vita mixta” felelt meg: a szemlélődő és az aktív életforma ötvöződése. A szerzeteskanonoki élet alapszabályául Szent Ágoston Reguláját fogadták el, melyet a premontrei konstituciókkal, statutumokkal egészítettek ki. A rend újabb keletű jelmondata: „ad omne opus bonum parati”, lényegében a kiemelten liturgikus kolostori életet kapcsolja össze az apostoli tevékenység minden fajtájával. A rendnek a XVIII. században megfogalmazott „öt célkitűzése”: kórusima, az Oltáriszentség tisztelete, Mária-tisztelet, lelkipásztorkodás, önmegtagadás és vezeklés. A rend kolostorainak száma a virágkorban mintegy 600-620 volt. A kolostorok rangja: apátság, vezetője az apát.

Magyarországon a rend kolostorait, néhány német cirkáriához (rendtartományhoz) hasonlóan, prépostságnak, a kolostor főnökét prépostnak nevezték. Az első prépostságot a Nagyvárad melletti Váradhegyfokon alapították a XII. század közepe táján. Az utolsó középkori alapítás a IV. Béla által alapított csuti monostor. A középkori magyar premontrei kolostorok száma 41, ebből 35 férfi- és 6 női kolostor. A lelkipásztorkodás mellett sajátságos magyarországi feladata volt a rend-nek a hiteleshelyi közjogi tevékenysége.

A reformáció, a török hódítás és más kedvezőtlen körülmények következtében a rend működése a XVI. század második felében megszűnt. A XVIII. század elején osztrák és morva premontreiek munkája nyomán hat korábbi premontrei kolostorban újra megindulhatott a rendi élet. Ezeket azonban II. József rendelete 1785-87-ben feloszlatta. 1802-ben I. Ferenc király rendelete ugyan visszaállította őket, de a hat kolostort két központban egyesítette. Jászóhoz Leleszt és Nagyváradot csatolta, Csornához pedig Türjét és Jánoshidát. Ugyanakkor kötelezte a két prépostságot, hogy visszakapott birtokaik jövedelméből középiskolákat tartsanak fenn és ezekben a rend tagjai tanítsanak. Így lett a premontrei rend Magyarországon, a bencésekhez és ciszterciekhez hasonlóan, tanitórenddé. A jászóiak Kassán, Rozsnyón és Nagyváradon tanítottak, a csornaiak pedig Szom-bathelyen és Keszthelyen. Emellett a rend megtartotta korábbi profilját is, a lelkipásztorkodást.

A trianoni békeszerződés következtében Jászó területei Csehszlovákiához és Romániához kerülték, iskoláit pedig államosították. Ez utóbbiak pótlására a Magyarországra áttelepült rendtagok 1924-ben Gödöllőn új gimnáziumot és nevelőintézetet alapítottak. A gödöllői alapítás önálló perjelségi rangra emelkedett. Ugyanez évben alapították második gimnáziumukat Budafokon. 1938-1945 között rövid időre Jászó területe újra egyesült, korábbi iskoláiban újra premontrei tanárok tanítottak. 1945-ben azonban visszaálltak a trianoni határok. Az 1802-ben Jászóval egye-sített Nagyvárad újra önálló lett, saját préposttal. Jogilag Gödöllő is hozzá tartozott 1989-ig. Az 1945. évi földreform következtében célvagyonát elvesztett csornai prépostság 1947-ben még elindította harmadik gimnáziumát Csornán, de már 1948-ban államosították a rend iskoláit. A csornai prépostság tagjainak száma 1950-ben 64 volt, a gödöllői perjelség tagjainak száma pedig: 55.

A premontrei rend élete, négy évtizedes kényszerszünet után, 1989-ben indulhatott meg újra. Magyarországi központjai: a csornai prépostság és az 1989. óta újra önálló gödöllői perjelség. A Csornai Prépostság 1994-ben Szombathelyen indított négyosztályos gimnáziumot. A Csornai Prépostság ezenkívül rendi plébániát vezet Csornán és Szombathelyen, valamint Budapesten a Szent Ágoston kápolnaigazgatóságot.

A rend nevesebb egyéniségei az utóbbi száz évben: Kunc Adolf és Simonffy Jenő csornai, Ta-kács Menyhért és Gerinczy Pál jászói prépostok. Híres tudósok: Gábriel Asztrik, Hermann Egyed, Kumorovitz Bernát, Oszvald Arisztid, Horváth Antal történészek, Károly Irénéusz fizikus. Nemzetközi hírű költő: Mécs László.

A premontrei rend napjainkban mind az öt világrészen jelen van. Az 1995. évi Catalogus a cirkáriákat nyelvek szerint csoportosítja. Az angol nyelvű cirkáriához 6 apátság, perjelség, vagy más önálló ház tartozik, a cseh nyelvűhöz 5 (köztük Jászó is!), a flamand nyelvű brabanti cirkáriához 9, a francia nyelvűhöz 3, a német nyelvűhöz 7, a magyar nyelvűhöz 3 (Csorna, Gödöllő, Nagyvárad).

Rendi missziós állomások működnek Kongóban, Chilében, Indiában. A rendtagok közül né-gyen missziós püspökök. A rend taglétszáma 1995-ben: 1330 férfi rendtag, 374 női rendtag, összesen: 1704 premontrei szerzetes.

Jelenleg Magyrországon lelkipásztori munka mellett tanító-nevelő munkát végez a Szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban.

Egyházjogi státusza: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (papi).
A közösség jogi személy.

További személyes információ a rend honlapján: olvasható.


Napi evangelium
Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza.
  Mt 19,3-12

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum