|
Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje
Bertalan, pécsi püspök a Mecsekben a Patacs fölötti hegyen 1225-ben
monostort emeltetett a környék remetéi számára akik a püspök
joghatósága alatt éltek jámbor életet, s később csatlakoztak Boldog
Özséb közösségéhez. Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött,
hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült:
szélvihar támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak,
lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá
egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell
összegyűjtenie a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu
közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az
új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék
1308-ban engedélyezte az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé
nyilvánította a Pálosokat.
A rend ezután töretlenül fejlődött egészen a török megszállásig. A XV.
századra az országban 900 pálos élt. A rend Európában is sok helyen
elterjedt: Lengyelországban, Németországban, Portugáliában,
Franciaországban, Olaszországban, sőt még Palesztinában is. Erre az
időre a világon 8 provinciában, kb. 300 kolostoruk volt, melyekben
átlagosan 12-20 szerzetes élt. A török hódoltság ideje alatt az atyák
missziós tevékenységet folytattak a szinte teljesen pap nélkül maradt,
s ezért a protestáns prédikátorok által uralt területeken. Ennek az
időszaknak kiemelkedő alakjai: Csepelényi György vértanú és a nagy
államférfi, Martinuzzi György bíboros, esztergomi érsek.
Buda felszabadulását követően, az újjászervezés nehézségeinek megoldása
után a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult. 1770-ben a Rendet a
monasztikus szerzetesrendek közé sorolták. A tudományok és az irodalom
területén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai
jelentős szerepet töltöttek be, köztük a legismertebb költők: Verseghy
Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek, akit az irodalomtörténet a magyar
Horatiusként emleget. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató
rendelete tiporta el, amely után csak Lengyelországban maradt meg egy
kis mag.
A pálosoknak a rend megszűntetése után 150 évig nem sikerült
újraéledniük Magyarországon, csak 1934-ben nyílt lehetőség a
hazatelepülésre. A rend kibontakozását azonban megakadályozta, hogy a
kommunista államhatalom 1950-ben feloszlatta a szerzetesrendeket. Ekkor
hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt. A tagok toborzása azonban
titokban folytatódott, ekkor alakult a „klandesztin” pálosok szervezete.
A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos
élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson.
Napjainkban hazánkon kívül Lengyelországban, Németországban,
Olaszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Horvátországban,
Szlovákiában, Csehországban, Belgiumban, Kamerunban, Ausztráliában, a
Dél-Afrikai Köztársaságban és az USA-ban, 54 rendházban, kb. 400
szerzetes él.
A magyarságtudat mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes
elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és
vezekel. Az ősi igazság mindegyikük tudatában él: „Et tu Hungaria, mi
dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.” (Te is
Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal
fogsz hanyatlani.).
A rendre a remeteség hármas jellege nyomja rá bélyegét: az imádság, a
magány és a vezeklés szeretete. Ehhez a példát védőszentüktől, Első
Remete Szent Páltól veszik, aki 90 évig szolgálta Istent a sivatagi
remeteségben, s így méltán kapta a remeték atyja címet. Az ima vezeti
el őket a legmélyebb istenismeretre, itt gyullad ki leginkább a
szeretet tüze, s ez a legtökéletesebb szolgálat az Úr előtt. „Rendünk
kezdettől fogva végzett apostoli munkát is, ami kezdetben
tanúságtételből, tanításokból és imádságból állott. A történelem
folyamán az Egyház rendelkezéséből apostoli munkában vesz részt: az
igehirdetésben, a szentségek kiszolgáltatásában saját templomainkban;
sőt missziós és tanítási feladatot vállal. Rendünk tehát mindig nyitott
volt az Isten népe szükségleteinek és az idők jeleinek felismerésében.
Helyesen megértve tehát rendünk jellegét az elmélkedő és tanúságtevő
imádságos életet buzgó lelkipásztori munkával egyesítjük.” (Konstitúció
47. cikkely).
A rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet. E tisztelet
kifejezéseképpen fehér ruhát hordanak, a rózsafűzért imádkozzák,
kiemelt buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a
szombati böjtöt. Monostoraik többsége Mária kegyhelyeken épül fel, mint
a rend jelenlegi központja, Częstochowa.
Egyházjogi státusza: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (papi).
A közösség jogi személy.
A közösség nemzetközi központja:
P. Arnold Chrapkowski OSPPE rendfőnök
Cím: Jasna Góra, ul. o. A. Kordeckiego 2, 42-225, Czestochowa, Lengyelország;
Tel.: 0048+(34) 377-7777;
Fax: 0048+(34) 365-35-31
A közösség magyar központja:
P. Csóka János OSPPE tartományfőnök
Cím: 7625 Pécs, Hunyadi u. 70.
Tel.: +36 (72) 515-425; Fax: +36 (72) 515-426
E-mail: hivatal.palosrendgmail.com
Honlap: http://www.palosrend.hu
|
|
|
Beteljesedett! Jn 19,12-42
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|