English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Vallásközi találkozó Esztergomban
2008. április 21., hétfő 13:01

Fotó: Mudrák AttilaVallásközi találkozó Esztergomban címmel készített beszélgetést Erdő Péter bíborossal Dippold Pál, a Magyar Hírlap főszerkesztő helyettese. Az április 21-i lapszámban megjelent írást az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk.


Esztergomban ülésezett április 17. és 20. között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciájának iszlám kapcsolatokért felelős bizottsága (CRME) Erdő Péter bíborosnak, a CCEE elnökének meghívására. A találkozón muzulmán vezetők is részt vettek, hogy a bizottság tagjaival közösen előkészítsék az októberre Brüsszelbe tervezett európai keresztény–muzulmán konferenciát. Az összejövetel jeles résztvevője volt Martin Affolderbach OKR Németországból a KEK (Európai Egyházak Konferenciája) képviseletében; Mons. Aldo Giordano CCEE-főtitkár Svájcból; Yahya Sergio Yahe Pallavicini imám Olaszországból. A tanácskozás részleteiről Erdő Péter bíboros, prímás nyilatkozott lapunknak.

– Egy politikailag szinte végletesen kettészakított országban rendezték a konferenciát. Példa ez a megbékítő párbeszédre?
– Természetesen, hiszen minden ellentétet el kell simítani, a hívő embereknek ez a dolguk a világban. Mindig mindenről lehet és kell is beszélgetni. Az esztergomi tanácskozás vallásközi párbeszéd volt, nem társadalmi-politikai jellegű dialógus. Annak máshol van a terepe. A Brüsszelben sorra kerülő októberi európai keresztény–iszlám konferencia előkészítése volt a feladatunk, aminek, úgy gondolom, sikerrel eleget tettünk.

– Európában és az Egyesült Államokban az iszlámot tartják a legfőbb veszélynek – mondják. Hogyan oszlatható el ez a tévhit?
– A muzulmán vezetők között szép számmal vannak tiszteletre méltó, mérsékelt személyiségek. A médiában természetesen többet hallani a szélsőségekről. Tarka a valóság, nem csupán fekete-fehér, sokfélék vagyunk. Az viszont az emberiség történetének ismeretében kijelenthető, hogy az őszinte hitű emberek, tartozzanak bármilyen valláshoz, nem zárkózhatnak el a hagyományos értékek védelmétől. Nem lehet egy elemet az összefüggésből kiszakítva kiemelni egy-egy vallás teljes rendszeréből. Ez fundamentalizmushoz vezetne.

– Mi az, ami összeköt minket, keresztényeket iszlám testvéreinkkel?
– Nagyon sok minden. Összeköt az egyistenhit, az hogy mindkét, vagyis ha a zsidóságot is ide számítom, mindhárom vallás a Közel-Keletről ered. Az iszlám vallásban kitüntetett szerepe van Jézus Krisztusnak, Szűz Máriának és Keresztelő Szent Jánosnak, bár az iszlám hagyomány egészen mást tanít róluk, mint a keresztény hit. Vallásaink az isteni kinyilatkoztatásra hivatkoznak, a puszta természetes megismerésen túl egy másik, magasabb rendű, isteni önközlést is figyelembe vesznek. Vallásaink a béke és a szeretet Istenét tisztelik. Nagyon erősek a hagyományaink, és bennük szerepelnek a megértés és a türelem értékei is.

– Mit tartalmaznak azok a dokumentumok, amelyeket most Esztergomban készítettek elő?

– Tanácskozásunk végén kiadtunk egy nyilatkozatot. Ebben ökumenikus egységben megerősítettük azt a szándékunkat, hogy a keresztények és a muzulmánok együttélését, egymás jobb megismerését és elfogadását segítjük. Ahogyan az októberi konferencia mottója jelzi: hívőként akarunk európai polgárok lenni. A fő témák a következők lesznek: 1. A vallások szerepe a szekularizált társadalomban. 2. A vallás mint intézmény és személyes hit. 3. Hogyan látják egymást a keresztények és a muzulmánok, és hogyan mozdítható elő a nevelés útján a kölcsönös tisztelet és megértés. 4. Hidakat építeni a közös kihívások területén.

– Mi áll az európai muzulmánok chartájában?
– Az idén január 10-én kiadott európai muzulmán chartatervezet fő témaként jelöli meg az iszlám megértésének feladatát, az iszlám jelenlétet a társadalomban és az iszlám hozzájárulását Európa szellemi-kulturális arculatához. Az iszlám hiteles képviselői nemcsak XVI. Benedek pápának írtak levelet, hanem Alekszij moszkvai pátriárkának is, azaz a párbeszéd, a közös gondolkodás igénye egyre szélesebb.

– A bíboros úr kultúrák és vallások közötti közvetítő képessége legendás. A mostani konferencia köthető valamiként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kialakított iszlám kutatóműhelyhez?
– Ez a tanácskozás nem. A háttérben természetesen ott dolgoztak kitűnő szakértőink. A katolikus egyetemen nem mohamedán hitet oktatnak, hanem arab nyelvet, kultúrát. Ez a párbeszédet és a megértést segítheti. Az élet minden területén fontos egymás jobb megismerése, s ez ilyen alkalommal, mint amilyen ez a vallásközi konferencia, nagy hasznára válhat akár a személyes, akár a tudományos intézmények közötti kapcsolatok továbbépítésének.

Részlet a zárónyilatkozatból:
Egy friss szociológiai felmérés megmutatta, hogy azoknak a személyeknek, akik komolyan gyakorolják a saját vallásukat, nagyobb a toleranciájuk és a dialóguskészségük másokkal. Vallásaink Istene a béke és a szeretet Istene, és nem szabad semmilyen módon eszközként felhasználni erőszakos döntésekre. Néhány kelet-közép-európai országban vannak történelmi tapasztalatok a keresztények és a muzulmánok egymás mellett éléséről, amelyek jelentősen kiegészíthetik a nyugat-európai országok tapasztalatait.

Dippold Pál



(Forrás: MKPK Sajtóiroda)






Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum