English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Isten nélkül nincs jövő
Felszentelték Nagybecskerek új püspökét
2008. július 5., szombat 14:01

Német László nagybecskereki püspökA nagybecskereki Nepomuki Szent János székesegyházban Erdő Péter bíboros püspökké szentelte Német László verbita szerzetest, az MKPK korábbi titkárát július 5-én. A társszentelők Juliusz Janusz budapesti apostoli nuncius és Huzsvár László, a Nagybecskereki Egyházmegye nyugalmazott püspöke voltak. A jeles eseményen részt vett Eugenio Sbarbaro belgrádi apostoli nuncius, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia tagjai, magyarországi, horvátországi, erdélyi püspökök, valamint a társegyházak képviselői.


Nagy számban érkeztek lelkipásztorok a Nagybecskereki és a Szabadkai Egyházmegyéből, továbbá az új püspök verbita rendtársai szerte a világból. A magyar állam képviseletében jelen volt Papp Sándor belgrádi nagykövet, Nagy Ferenc szabadkai főkonzul és az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Főosztályának helyettes vezetője, Galik Gábor. Tiszteletüket tették a német és a horvát állam diplomáciai képviselői, a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői, illetve Nagybecskerek önkormányzati képviselői is.

Az alábbiakban Erdő Péter bíboros homíliát adjuk közre.

A sóról és a világosságról hallottunk a mai evangéliumban. Mit jelentett Jézus hallgatói számára ez a só? Elsősorban a bölcsességet jelentette, annak volt a jelképe. Ismerjük a „bölcsesség sója” elnevezést még a szent énekeinkből is. Aki piarista diák volt, az tudja, hogy Kalazanci Szent Józsefhez énekelt himnuszunkban emlegetjük ezt. Igen, a só mint a bölcsesség jelképe, arra utal, hogy Jézus a saját tanítványainak megadta a tanítást és ez a legnagyobb bölcsesség. Ez igazítja el az embert az életben. Tehát sóként kell jelen lennünk a világban, segíteni kell, hogy Jézusnak a mindenkit eligazító bölcsessége eljusson az emberekhez, ízt, értelmet és célt adjon mindenki életének.

De van a sónak még egy, nagyon erőteljes jelentése is. Ez pedig az a szerepe, hogy megóv a romlástól. Annak idején, Jézus korában, hogyan tudták az élelmiszereket konzerválni? Elsősorban úgy, hogy lesózták azokat. Az elrothadástól, az elpusztulástól óvta meg az ételt a só. A „ti vagytok a föld sója” mondás ezek szerint beilleszkedik abba a gondolatkörbe, amit másutt is sokszor látunk a kinyilatkoztatás történetében. Mert Lót történetében is azt látjuk, hogy Ábrahám alkudozik az Úrral: „ha tíz igazat találok, megkímélem a várost” – mondja az Úr. Ez a végső alku. És később is, egészen a XX. századig elő-előbukkan a hagyományban az a motívum, hogy néhány igaz ember tartja erkölcsileg a vállán a földet. De talán tapasztaljuk is ezt egy kicsit. Tapasztaljuk akkor, amikor egy munkahelyen azt látjuk, hogy nem a fele, hanem talán az egytized része, ha igazán ért a munkájához és komolyan dolgozik is, és az ő fáradságukon, gyakran az ő tönkremenésükön épül, annak alapján működik az egész tevékenység. És a többiek, akarva akaratlanul, felelőtlenségből vagy képtelenségből sokszor csak teherként vagy szemlélőként kísérik azt, ami történik.

„Ti vagytok a föld sója” – Krisztus tanítványainak kell lenniük a föld sójának. Nekik kell lenniük azoknak, akiknek a kedvéért – Krisztus érdemeire tekintettel – Isten megkegyelmez a világnak. Akik megóvják a világot attól, hogy Isten szemében haszontalannak tűnjék. „Ti vagytok a föld sója” – borzalmas felelősséget jelentő szó és mondat ez. Olyan életet kell élnünk, hogy rajtunk ismerje meg az Isten a világban jelenlévő Krisztust, és ezért szeretettel nézzen a világra, megkegyelmezzen a világnak. Ez azt is jelenti, hogy nekünk magunknak nem szabad kritikátlanul a világhoz hasonulnunk. Ez jelentené azt, hogy „a só ízét veszti". Hanem Krisztushoz kell egyre jobban, újra meg újra minden gyöngeségünk ellenére hasonlítanunk, hogy mi adhassuk meg – az ő erejéből – azt, ami a világból hiányzik. Azt, ami a világot megőrzi a pusztulástól, és megtartja az üdvösség felé vezető úton.

A püspök különösen is Krisztust jeleníti meg a világban. Krisztust, a tanítót, a főpapot és a pásztort, aki pásztora az egész világnak, de sajátosan is azoknak, akik követőivé lettek. Az apostolok utódainak emlékezniük kell a nagy elődökre, róluk kell példát venniük. Szent Péter pünkösdi beszédét minden jelenlévő megértette, és mindenki úgy érezte, hogy a feltámadás örömhíre a saját anyanyelvén szólítja meg. Szent Pál kilépett a saját népének a köréből azért, hogy a nemzetek apostola lehessen. Athénben, az Areopagoszon a görög kultúra nyelvén szólította meg hallgatóit. A hellének között hellén, a zsidók között zsidó volt, hogy mindenkit Krisztushoz vezessen. Az ő példájának hiteles követői voltak Szent Cirill és Metód, akik görög létükre megtanulták a szlávok nyelvét, hogy így hirdethessék az evangéliumot. Mélyértelmű egybeesés, hogy László testvérünk ma kapja meg a püspökké szentelést, amikor ebben a régióban sok helyen Szent Cirillt és Metódot ünnepli. Szentelendő testvérünk maga is misszionáriusként követte hivatását mindmostanáig. A verbita rend papjaként eljutott a távoli Fülöp-szigetekre is, nem turizmus céljából, hanem azért, hogy Krisztus örömhírét adja tovább. Most apostolutódként az egész rábízott egyházmegye és a világegyház javára teljesíti ezt a küldetést. Példaképei között szerepel Szent Gellért is, a velencei szerzetes, aki Magyarországra jött az evangéliumot terjeszteni, majd csanádi püspökként mindent megtett, hogy magyar papokról is gondoskodjék új hívei számára. Az ő hajdani egyházmegyéjének területén ma három részegyház működik. Ezek egyike a Nagybecskereki Egyházmegye. Az új főpásztor hivatása lesz az is, hogy minden papját, minden hívét egyformán szeresse, úgy közvetítse feléjük Krisztus üzenetét, ahogyan az legkönnyebben utat talál a szívükhöz, bármilyen korúak, helyzetűek, nemzetiségűek legyenek is.

Minden püspök, aki a Katolikus Egyházzal teljes közösségben van, tagja a püspökök testületének, melyben „az apostolok testülete állandóan fennmarad”. A püspököknek ez a közössége a pápával együtt és sohasem nélküle, hordozója az egész egyházra szóló legfőbb és teljes hatalomnak és tekintélynek is. A megyéspüspököknek a maguk helyén a világegyházat is meg kell jeleníteniük. A nem katolikus keresztény testvérekkel szemben emberséggel és szeretettel kell eljárniuk, és támogatniuk kell az ökumenizmust úgy, ahogyan azt az Egyház értelmezi.
Amikor László testvérünk most ennek az egyházmegyének a főpásztora lesz, fel kell idéznem azt az értékes szolgálatot, amelyet püspöki konferenciánk titkáraként végzett. Széleskörű nemzetközi tapasztalata, nyelvtudása, barátságossága, igazi szerzetesi rugalmassága és független gondolkodása nagy érték volt a számunkra. Kérjük Isten kegyelmét, a Boldogságos Szűzanya pártfogását, Szent Cirill, Metód és Szent Gellért közbenjárását személyére, egész egyházmegyéjére és püspöki szolgálatára.



(Forrás: MKPK Sajtóiroda)






Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum