Az esztergomi kiállítás a reneszánsz évhez kapcsolódva, a humanizmus kultúrájának kibontakozásában és felvirágoztatásában szerepet játszó prímásokról emlékezik meg. Vitéz János, Estei Hyppolit, Balócz Tamás, Szatmáry György, Várdai Pál és Oláh Miklós olyan tudományos és művészeti életet alakítottak ki maguk körül, mely a korabeli Európa szellemi kincseinek legjavát jelentette. Itáliához fűződő személyes kapcsolataik révén tudósok, művészek időztek Esztergomban.

Értékes könyvek, okiratok, építészeti és képzőművészeti alkotások születtek ebben az időszakban. A fennmaradt emlékek ékesen bizonyítják a XV. század második felének és a XVI. század első évtizedének gazdagságát. Helyben született, illetve külföldről származó könyvtári és levéltári dokumentumok, táblaképek mutatják be a török hódoltságot megelőző Esztergom és Magyarország kultúrájáról. A kor teljesebb megismeréséhez járulnak hozzá a XIX. századi, prímási műgyűjtő tevékenység során Esztergomba került eredeti itáliai festmények.

A Főszékesegyházi Kincstár állandó tárlatának részét képezi hazánk egyik legértékesebb ötvös műtárgya, a Mátyás-kálvária, Bakócz Tamás miseruhája, a Corvinus-szarvserleg és a Mátyás király egyik trónkárpitjából átalakított selyembrokát casula. A kódexek közül kiemelendik a Bakócz-graduale, amely a világ egyik legnagyobb kódexe (85x62 cm, két kötetének összsúlya több mint 110 kg). Bár az Ulászló-graduale méreteit tekintve az előbbitől elmarad („csupán” 38 kg), díszítettsége ugyanúgy csodálatra méltó, mint a magyar királykoronázási szertartást is tartalmazó Filipecz-pontificale. Mátyás király híres könyvtárát egy ősnyomtatvány, a Lövöldi-korvina képviseli.

A levéltári dokumentumokat, Mátyás király aranybullájával megpecsételt és saját kezűleg aláírt oklevele reprezentálja, amelyben az esztergomi érsekek kiváltságait erősítette meg. A kiállítási tárgyak között helyet kapott az Academia Istropolitana megalapítását engedélyező pápai bulla, és az az okirat is, amelyben Mátyás király szabadon bocsátja Vitéz Jánost a fogságból.

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír
Fotó: Mudrák Attila

Nyomtatóbarát változat