English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Főpásztorok a Biblia évéről
2009. január 5., hétfő 14:59

Olvassuk együtt a Szentírást című műsorának keretében készített interjút a Mária Rádió magyar főpásztorokkal a 2008-as esztendő utolsó napján. A rádió arra kérte – többek között – Erdő Péter bíborost, Márfi Gyula érseket, Balás Béla, Várszegi Asztrik és Veres András püspököket, hogy foglalják össze a Biblia éve legfontosabb eseményeit.

Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye számos kezdeményezését elevenítette fel. Kiemelkedett közülük a júniusban, Esztergomban tartott ökumenikus kongresszus, ahol különböző országokból érkező előadók beszéltek a Bibliáról. Nagyon értékes volt az esztergomi bibliakiállítás, amely esztergomi gyűjteményekből mutatta be a legszebb példányokat, kezdve a régi, kéziratos liturgikus bibliaszövegeken, folytatva a magyar nyelvű kéziratos kódexben fennmaradt bibliafordítással, a Jordánszky-kódexszel, azután a sok ősnyomtatvánnyal, régi kiadvánnyal. A kiállítás nagy nemzetközi sikere egy kicsit elővételezte az ősszel Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtárban megnyílt és március végéig látogatható bibliakiállítást, ahol a Szentírás az egész magyar kultúrában betöltött szerepének a gazdagságával mutatkozott be. Ennek keretében láthatók azok a bibliai vonatkozások is, amelyek irodalmi életünk és nemzetünk nagyjainak az írásaiban vannak. Ezenkívül hittanversenyek, oktatási jellegű programok is megvalósultak, kiadások láttak napvilágot az egyházmegyében. Az év nagy eseménye, hogy elkészült az Ószövetség cigány (lovári) nyelvű fordítása is, ezzel teljes lett a lovári Biblia.
Hazánk prímása a bibliai év gazdagságából nemzetközi rendezvényeket is megemlített: „A világegyház nem Biblia éve néven hirdette meg az esztendőt, viszont a Rómában tartott püspöki szinódus ezt a címet viselte: Isten Igéje az egyház életében és küldetésében. Óhatatlan, hogy ilyen témaválasztás esetén ne kerüljön szó, mégpedig főhelyen, magáról a Bibliáról. Tudatosítottuk, hogy Isten Igéje a legteljesebb értelemben maga Krisztus. Ő testté lett és közöttünk lakott, azonban Istennek az emberiséghez intézett szavát őrzi sajátos formában a teljes Szentírás. Ezért a Szentírásnak az értelmezéséről, a történeti-kritikai módszerről és más tudományos módszerek alkalmazásáról és korlátairól is tárgyaltunk, azután az Egyház hagyományának és hitének a szerepéről, a Biblia olvasásáról nagyon sokat hallottunk és tárgyaltunk a szinódus során. Azt hiszem, hogy a szinódus nyomán várható apostoli buzdítás lesz az, amely összefoglalja ezzel kapcsolatban a mai katolikus tanítást. Természetesen a Szent Pál évének rendezvényei is kapcsolódnak a Szentíráshoz, hiszen Szent Pál a Biblia egyik szerzője. Éppen ezért azok a kiállítások és zarándoklatok, amelyek ezzel kapcsolatban kerültek megrendezésre, szintén erősen magukon viselték a szentírási jelleget. A Biblia évében különleges ösztönzéseket is kaptunk. Családonként is járt házról házra a Biblia. Ez Budapestről indult, helyi kezdeményezés volt. Azt hiszem, hogy akik megszokták, hogy a lakásban, a családban ott van a Biblia, mellette a kereszt, a Szűzanya és a pápa képe, akik megszokták, hogy rendszeresen olvasnak belőle, nem fogják abbahagyni az év vége után sem.”
Erdő Péter bíboros egyik személyes élményét is megosztotta a hallgatókkal: „A szinódus alatt megkértek minket, hogy olvassunk fel a Santa Croce di Gerusalemme bazilikában egy részletet a Bibliából. Ott néhány nap alatt folyamatosan felolvasták az egész Szentírást. A templom mindig tele volt hívekkel, akik imádságos lélekkel hallgatták ezeket a felolvasásokat. Amikor este a bibliaolvasás után nagy fáradtan hazaértem, láttam, hogy már elmúlt a vacsoraidő. Gondoltam: ennyit igazán megért, hogy Isten Szavát olvashattam. De akkor megszólított a Szent Márk Háznak az igazgatója, és megkérdezte, hogy vacsoráztam-e már. Mondtam, hogy nem. Erre ő hívott, hogy meg van terítve, és este tizenegykor kaptam vacsorát. Ez olyan személyes élményem, hogy ha az ember egy kis áldozatot is vállal az Isten Igéjéért, akkor százszoros kedvességgel hálálják meg. Ilyen lélekkel vegyük kézbe a Bibliát.”

Katona István egri segédpüspök a Szent István Rádió nagyszerű és eredményes közreműködését emelte ki beszámolójában, ismertette a főegyházmegyében lezajlott programokat, az Egerben megrendezett Magyar Sydney jelentőségét, szólt a sok bibliakiállításról, melyek közül kiemelkedett az Egri Főegyházmegyei Könyvtár tárlata. Mindannyiunk számára elhangzott javaslata: szenteljük napunk egy százalékát (14 perc, 4 másodperc) a Szentírás olvasásának! Kiemelkedő jelentőségű esemény volt, hogy „ismét megjelent Varga Lajos jászárokszállási szentember verses Szentírása. Ezúttal teljes terjedelmében, hasonmás kiadásban, azokkal a színes képekkel, amelyek az 1920-as években tervezett német nyelvű kiadáshoz készültek. A magyar bibliakiadásban külön helye és története van a verses formában átírt Bibliának, népszerű nevén a verses Szentírásnak. A főpásztor részletesen beszámolt a gyöngyösi ferencesek által szervezett internetes bibliaismereti vetélkedőről is, amelybe sok százan kapcsolódtak be szerte az országból és külföldről is. A résztvevők számára ez a játék igazi lelki élményt és gazdagodást jelentett.

Beer Miklós váci megyéspüspök mindenekelőtt a Pencen tartott egyházmegyei találkozót említette, ahol a környék katolikus és protestáns lelkészeivel, híveivel egész nap együtt ünnepelték a Szentírást: „Felejthetetlen volt az a hangulat, az a derűs, mosolygós közösség, akik valamit megsejtettek ebből a mi csodánkból, titkunkból. Nagyon boldog vagyok, hogy újra az érdeklődésünk, a hitünk előterébe került a jó Istennek ez a nagy ajándéka.” A főpásztor másik felejthetetlen élménye volt a váci Apor Vilmos Főiskolán a háromnapos biblikus konferencia, ahol a hallgatókkal, tanárokkal s azokkal, akik a környékről eljöttek, együtt próbálták ízlelgetni, tudatosítani magukban, hogy mit is kaptak a jó Istentől az ő élő, eleven Igéjében, a Szentírásban. A megyéspüspök meghatott szavakkal emlékezett a konferencia kapcsán Paál Gergely rendezésében bemutatott Da Capo al Fine, Szenvedéstörténet most című passiójátékra, melynek során ép és sérült szereplők adták elő Jézus szenvedéstörténetét: „Ha felidézem ezt a jelenetet a székesegyházunkban, most is csak megilletődve tudok erre gondolni, hogy ezek az úgynevezett sérült testvéreink, amikor eltáncolták, eljátszották ezt a drámai jelenetet, az emberben ott kavargott a gondolat, hogy tulajdonképpen ki is a sérült? Eszembe jutott az, amikor Dávid király táncolt a frigyszekrény előtt… Valami ilyesmit éreztem át őket látva, hogy ezek a művészek, színészek, drága testvéreink az egész szívüket, az egész lelküket beleadták a táncukban, ebbe a művészi előadásukba. Ez ráébresztett bennünket arra, hányféle módon tudjuk mi megeleveníteni, közel hozni a Szentírás üzenetét…” Beer Miklós megemlékezett az egyházmegyében rendezett számos más jelentős eseményről, a bibliakiállításokról. Kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy egyházmegyéjében évente harminc-negyven férfi jelentkezik akolitusi, lektori szolgálatra, s az ő felavatásuk ebben az évben is Szent Mihály napján történt: „Amikor ünnepélyesen átadtam nekik a Szentírást, néztem az arcukat, a tekintetüket, és nemcsak én voltam megilletődve, hanem ők is, ezek a komoly, felnőtt emberek, amikor szeretettel, hittel átvették a Szentírást, hogy annak hivatott olvasói, felolvasói legyenek a bibliaórákon, a szentmiséken.”

Márfi Gyula veszprémi érsek
a főegyházmegyében rendezett bibliakiállítások és konferenciák jelentőségét hangsúlyozta. Fontos és emlékezetes események volt a Boldog Gizella Múzeumban rendezett kiállítás, a keszthelyi Festetich-kastély bibliakiállítása, a veszprémi Padányi Bíró Márton Gimnázium és a Megyei Művelődési Központ tárlata, amelyek megnyitására az érsek atyát kérték fel, jóllehet a kiállítások kezdeményezői-szervezői nem egyházi személyek voltak. Igen jelentős események voltak az év folyamán megrendezett biblikus konferenciák is, mindenekelőtt a Veszprémi Akadémiai Bizottság Székházában A Könyvek Könyve címmel lezajlott konferencia, olyan neves előadókkal, mint például Rózsa Huba, Fodor György, Kuminetz Géza és Tarjányi Zoltán, a PPKE Hittudományi Karának professzorai, valamint Szigeti Jenő adventista professzor és Isó Zoltán evangélikus lelkész. A konferenciát maga a megyés főpásztor nyitotta meg egy rövid előadással a Biblia olvasásáról. Ugyancsak érdekes és fontos volt a Veszprém Megyei Múzeum Bibliai kertek és növények”címmel rendezett konferenciája, ahol Márfi Gyula A Biblia és a természet címmel tartott előadást. Különleges alkalom volt a darvastói fogyatékos embereket foglalkoztató intézet konferenciája: az érsek itt A Biblia és a fogyatékos ember téma kifejtésére kérték fel. Márfi érsek végül egy régi emlék felidézésével fejezte be beszámolóját: egyszer, régebben, még Szombathelyen a Biblia és a településfejlesztés kapcsolatáról beszélt. Az előkészület során „nagyon érdekes volt számomra látni azt, hogy a választott nép tagjai a városokat kezdetben még gyanús szemmel nézik, mint a bálványimádásnak és a gonoszságnak a centrumait, aztán fokozatosan eljutnak addig, hogy a városokat többé már nem a bűn központjainak tekintik, mint Babilont vagy Ninivét, hanem már úgy is, mint Szent Város, Jeruzsálem, amely olyan gyönyörű, hogy akár a mennyországnak is a szimbóluma, előképe lehet.”

Balás Béla kaposvári megyéspüspök elmondta: „Ugyanaz történik nálunk is, mint az ország többi részében: hatalmas Lélek-járás volt. Ragyogó ötlet ez a Biblia éve! Megmozgatott mindenkit. Nekünk, fölszentelt papoknak nem annyira új ez, hiszen a zsolozsmában, a szentmisében mást sem csinálunk nap mint nap, mint az Igét olvassuk, élvezzük. De most a népünk is kapott ebből valamit. A kicsi gyerekeknek a hittanversenyt Csurgón már így hirdettük. Versengenek, hogy ki tud mélyebbet, szebbet a Bibliából. A nép kezd hozzászokni, hogy a papok lassan átveszik a központilag látott mintát, tehát prédikáció címén nem verseket olvasnak, hanem homíliát mondanak, az adott, felolvasott igéből indulnak ki. Egy-egy polgári köri összejövetelnek, amelyen részt veszek, egyharmada a hatalom szidása, egyharmada a sanyarú közügyekről szól, de egyharmada Biblia. Ezt annyira igénylik már, hogy reklamálják, ha véletlenül elmarad, sőt, néha egyedül ez a téma. Sikerült környékbeli, egyébként nagyon elfoglalt atyákat fél éven keresztül úgy összefogni, hogy egy egész délelőtt egy órát beszéltünk a következő vasárnapi evangéliumról, mit mond ez minekünk, és hogy lehet ezt lefordítani a nép nyelvére.” Sok élményt és nagy örömet jelentett a püspök számára az, hogy ebben az évben is sok helyre meghívták az országban előadásokat tartani, és ezeken az alkalmakon mindig a Szentírás állt a középpontban: a Kodály-iskolában Budapesten, az ifjúság mátraverebélyi zarándoklatán, az egri Magyar Sydney-n, a nagymarosi ifjúsági találkozón. „Nagyon sok élményem volt ebben az évben. Diákkorom óta naponta olvasom a Bibliát, de ez most igazán megszíneződött” – fejezte be beszámolóját Balás Béla.

Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyéspüspök szerint náluk a fő cél az volt, hogy a figyelmet ráirányítsák a Szentírásra. A Biblia éve elején a templomokban, plébániákon megáldották a bibliákat, és Isten áldását kérték azokra, akik otthonaikba vitték, illetve kézbe vették a Bibliát ebben az esztendőben. A megyéspüspök kiemelte annak jelentőségét, hogy különböző helyeken rendezett előadásokon, de a papi rekollekciókon, lelkigyakorlatokon is mindig a Szentírás állt a középpontban. A tudományos konferenciák bibliakiállítások mellett az egyházi iskolák is sok érdekes programot szerveztek, nagyon szép eredményt ért el például a bibliaismereti verseny az egyházmegyében. A megye területén egymás mellett élnek katolikus és protestáns hívek, ezért sok közös rendezvény is volt, így például a Biblia-év megnyitása az ökumenikus imahét keretében. Erre meghívták az egyetemek, közintézmények képviselőit is, és mindegyiküket megajándékozták egy Szentírással, azzal a szimbolikus jelentéssel, hogy a Biblia szellemében végezzék a szolgálatukat. „Azt tartottam a legfontosabbnak, az volt a szándékunk, hogy a Biblia üzenete minél mélyebben eljusson az emberekhez, illetve a Bibliára figyelve, a Bibliáról bővebb ismereteket szerezve megtalálják az utat a Biblia gondolatához” – hangsúlyozta összefoglalójában a megyéspüspök. Ezért szervezték meg a Debreceni Városi Televízióban Az én Bibliám című műsort, ahol hétről hétre neves személyiségek, egyetemi tanárok mondták el, hogy számukra mit jelent a Biblia, milyen értéket találtak benne.

Kiss-Rigó László, a Szeged–Csanádi Egyházmegye főpásztora elmondta: „Az egész Biblia évének az a lényege, hogy hívek figyelmét jobban ráirányítsuk a Bibliára, és hogy az számukra élő üzenetként mindig hozzáférhető forrás legyen. A Bibliából való szellemi táplálkozást gyakorolják is a családok és közösségek”. Azok esetében pedig, akik nem tartják magukat hívőnek, az volt a cél, hogy kulturális szinten közkinccsé váljon a Biblia. Az egyházmegyében a Biblia évének legjelentősebb rendezvénye a huszadik alkalommal megrendezett szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia volt. Ezzel egy időben nyílt meg a Móra Ferenc Múzeumban egy biblikus témájú kiállítás, amelyen külföldről érkezett értékes műkincsek is láthatók. További fontos és igen érdekes rendezvény volt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet protestáns részről kezdeményeztek, és amelyen katolikus, evangélikus, református, görögkatolikus és ortodox teológusok beszélgettek az év jelentőségéről, eredményeiről.

Mayer Mihály pécsi megyéspüspök
arról az örömről számolt be, mely a Biblia éve kapcsán töltötte el: „Azt szokták mondani, hogy a kereszténység a könyv vallása, de ezt azért pontosítanunk kell, mert először megvolt az Egyház hite, és az Egyház hitéből íródtak a szent könyvek. Igyekeztünk is aláhúzni azt, hogy az év folyamán a Szentírás ne úgy szerepeljen, mint sola Scripura, hanem mint a tradícióba, a hagyományba beágyazott szöveg.”
Az egyházmegyében voltak egyházmegyei hittanversenyek, szinte minden plébánián tartottak bibliamagyarázatokat, kézműves pályázatot hirdettek. Ez várakozáson felül jól sikerült, több mint száz alkotás érkezett a pályázatra. A Szent Mór Iskolaközpont rajzpályázatot hirdetett. Ugyanitt 24 órás bibliafelolvasást is szerveztek, sőt egy szépolvasási versenyt is, „hogy azok, akik hallgatják a felolvasást, megértsék, hogy a Biblia üzenetet hordoz. Hiszen ha szépen olvassuk fel, jól értelmezve, akkor a felolvasásból az üzenet máris árad befelé is, a felolvasó felé, és kifelé is.” A Hittudományi Főiskolán Biblia a zenében címmel előadássorozatot szerveztek. Megrendezték a Biblia Hetét változatos programokkal: a Fő téren, a Szentháromság-szobor tövében naponta meghatározott ideig bibliafelolvasás volt. „Az emberek, akik arra mentek, sétáltak, megálltak egy pillanatra, és hallották, hogy az egyetem rektora, ismert színészek, a rádió főbemondója, a Zsolnay-gyár igazgatónője, a Klimo Könyvtár igazgatónője olvasnak föl részleteket a Szentírásból. Felolvassák és magyarázzák is a Bibliának azt a részét. A felolvasásban részt vettek evangélikusok és reformátusok is. Ezek a felolvasók jelezték, hogy a Biblia üzenete nem csak gyerekeknek szól, nem csak az egyszerű embereknek, hiszen diplomás emberek olvassák, magyarázzák, és elmondják az embereknek, hogy élő könyv a Biblia, nem muzeális tárgy. Élő könyv, amely hozzám szól és a mi életünket alakítja. Könyv, amely isteni üzenetet hordoz, és jelzi, hogy Isten szeret minket. Ez a lényege a Bibliának: hogy ezt a szeretetet megértsük, ezt akarjuk beépíteni az életünkbe. Ez a szeretet tud nekünk olyan alapot adni, hogy a nehézségek, megpróbáltatások között is azt érezzük, hogy sziklára építettünk.”  

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mindenekelőtt annak a jelentőségét emelte ki, hogy a Békés-Dalos Újszövetséget a Biblia évében újra kiadták, és ez a sokak által közkedvelt szentírásfordítás folyamatosan kapható. Majd így folytatta: „Arra törekedtünk az apátság egyházközségeiben, hogy az atyák mindenütt méltó módon olvastassák fel a Szentírást az igeliturgiákban, és az igehirdetés gyakran szóljon a Szentírásról.” Több helyen látható volt az a vándorkiállítás, amelyet a Győri Egyházmegyében állítottak össze, és a főapátság egyházközségeinek a rendelkezésére bocsátottak. „Ezenkívül itt Pannonhalmán a turistáknak és a zarándokoknak a Szentírással való találkozásnak egy sajátos lehetőségét biztosítottuk: aki akarta, Máté evangéliumának egy mondatát saját kezűleg beírhatta egy nagy könyvbe. A szándékunk az volt, hogy ez által az illető közelebbről megismerkedjék Máté evangéliumával, annak egy mondatával, a turista, a zarándok fizikai közelségbe kerüljön ezzel a mondattal, azaz tollal papírra leírja azt. Amikor az egész evangélium leírása befejeződik, akkor az elkészült kézzel írt evangéliumot a pannonhalmi bazilikában kiállítjuk, hogy minden későbbi zarándok láthassa. Több ilyen apróbb-nagyobb Bibliával kapcsolatos kezdeményezést igyekeztünk szorgalmazni, szervezni, például vetélkedőket az iskolánkban.”

Veres András szombathelyi megyéspüspök:
„A Biblia-év kapcsán igyekeztünk a hívek körében a Szentírást jobban a tanulás tárgyává tenni, hiszen a felnőttek is bőséggel rászorulnak arra, hogy jobban megismerjék a Szentírást.” A főpásztor azt kérte a papságtól, hogy törekedjenek a Szentírás szép felolvasására, hogy állítsák vissza az ősegyház lektori szolgálatát: legyenek olyan felnőttek, fiatalok, akik szépen tudnak olvasni, akik a Bibliával többet foglalkoznak és így a Szentírást a közösség számára is érthetőbbé tudják tenni, hogy a közösség méltó módon hallhassa Isten Igéjét. Voltak programok gyermekek számára, a papságnak a megyéspüspök tartott Bibliával kapcsolatos továbbképzést. „Sokan jelezték, hogy ebben az esztendőben sokkal közelebb kerültek a Szentíráshoz, hogy egyre inkább a saját könyvüknek érzik, és ezután az egyéni lelki életükben is nagyobb szerepet fog betölteni.” Nagy érdeklődés övezte azt a bibliakiállítást, amelyet az egyházmegye múzeuma az egyházmegyei könyvtár állományából rendezett, ahol számos ősnyomtatvány is található. A tárlatot nagyon sokan látogatták, meghívták például Szombathely összes iskoláját. Ehhez a bibliakiállításhoz kapcsolódott a „Biblia bélyegeken” címmel rendezett, egyedülálló tárlat bemutatása, ahol látni lehetett, milyen gyönyörű bélyegek léteznek a Szentírással kapcsolatban. A püspök végül szólt a Szent Pál nyomdokain járó görögországi zarándokútról, melynek célja az volt, hogy közelebb kerüljön hozzánk az apostol személye, könyvei. A legfőbb élményt mindnyájunk számára az adta, hogy Szent Pál lelkületéből többet megértettünk, többet tettünk magunkévá, hiszen korunkban ugyanaz a helyzet, mint Szent Pál korában: olyan világban élünk, ahol a krisztusi élet és a krisztusi tanítás nem mindenki számára ismert, elfogadott. Ugyanolyan lelki-szellemi küzdelmeket kell megvívnunk, mint Pál apostolnak.”

Tarjányi Béla, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat vezetője szerint a Magyar Katolikus Egyház történetében kiemelkedő és csodálatos jelentőségű időszak volt ez az év, több évtizedes tanári, bibliaapostoli munkája során is ez volt a legszebb, legcsodálatosabb esztendő: „Az év folyamán megpezsdült az ország. Öröm volt látni azokat a programokat, amelyeket egyházmegyei, helyi szinten szerveztek.” A biblikus professzor hetven helyszínen vett részt rendezvényeken az országban és a határokon túl, hatvanezer kilométert autózott. Mindenütt boldogan várták és itták azokat a szavakat, amelyeket a Biblia értékéről, szépségéről mondott.






Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum