Nyitó beszédében Erdő Péter elmondta, hogy az idei találkozó témája a béke, és a keresztények szerepvállalása a béke megvalósulásáért.

Mottóként János evangéliumát idézte: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja” (Jn 14,27). Hangsúlyozta, hogy Isten igéje segít megérteni a béke értelmét. A világ gyakran visszaél a béke kifejezéssel, így tettek például a kommunista rezsimek. Sokszor pedig a háború hiányát értik alatta, holott a béke ennél sokkal többet jelent.

Feltette a kérdést, hogyan beszélhetünk békéről, amikor nemzeti és vallási hovatartozásuk alapján kirekesztenek, olykor üldöznek embereket. Hangsúlyozta, hogy hatékony módon kell kifejeznünk szolidaritásunkat üldözött testvéreink felé.

Korunkban a béke sokak számára passzív toleranciát jelent. Ennek visszás jellege  olyankor válik nyilvánvalóvá, amikor egy kisebbség a diszkrimináció vádjával arra kényszeríti a többségi társadalmat, hogy mondjon le jogairól, kulturális hagyományairól.

A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy nem ez az Úr békéje. Az Úr békéje az igazságon alapul, Isten és ember igazságán: „Az igazság és a hűség találkoznak, az igazságosság és a béke csókot vált” (Zsolt 85,11). Az Úr békéje arra hív, hogy fedezzük fel az identitás és az egység különböző formáinak szépségét, gazdagságát. Fontos, hogy a családban és a társadalomban is elismerjük az egyes emberek különbözőségét, amely nem áll szemben azzal az alapelvvel, hogy egyenlő jogokat élveznek. Az egyenlőség nem jelent egyformaságot. Fontos, hogy tiszteletben tartsuk a nemzetek mint nyelvi, történelmi, kulturális közösségek értékét. Azok tudják tisztelni és értékelni mások kulturális örökségét, akik ismerik és szeretik saját kultúrájukat.

A béke gazdasági vetületéről szólva hangsúlyozta, hogy keresztényként meg kell keresnünk és támogatnunk kell a gazdasági élet azon kezdeményezéseit, amelyek nem az egyre nagyobb profit elérésére törekednek, hanem a szolidaritáson alapulnak és szem előtt tartják mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekeit.

Az összejövetel az ökumenizmus jegyében zajlik. Erdő Péter bíboros emlékeztett XVI. Benedek gondolataira, amelyeket a keresztények egységéért rendezett imahét alkalmával mondott el, és amelyek rávilágítanak arra, milyen fontos a keresztény felekezetek közötti béke, az Úr akarata szerint. A Szentatya hangsúlyozta, hogy az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk az ökumenizmus felé, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok jöttek létre a felekezetek között, amelyek a modern világ kihívásaira konkrét együttműködésről tanúskodó lépésekkel reagálnak.

Felhívta a a keresztény egyházak látható egységéért munkálkodó szervezetek felelőseinek és tagjainak figyelmét a Szentatya gondolatainak másik fontos elemére: még messze vagyunk attól az egységtől, amelyért Krisztus imádkozott, és amely az első jeruzsálemi közösségben megvalósult. Idézte a pápát, aki hangsúlyozta, hogy ez az egység a szervezeti szintnél mélyebben, a közös hitvallásban, az istentisztelet közös megünneplésében, és Isten családjának testvéri egyetértésében valósulhat meg. Arra buzdított, hogy a Szentlélek erejében bízva kell válaszolni az Úr hívására, félretéve a csüggedést és a pesszimizmust, és tovább kell menni a párbeszéd útján, tovább kell keresni a közös teológiai, liturgikus és szellemi örökséget. Erdő Péter bíboros XVI. Benedek gondolataival zárta beszédét és indította útnak a tanácskozást.

A délelőtti órákban jelen volt az ülésen Božidar Đelić, a szerb kormány uniós integráció kérdésekben illetékes elnökhelyettese. Az ülésszak résztvevői délben látogatást tettek a belgrádi apostoli nunciatúrán.

Massimo Introvigne, az Európai Biztonsági és Együttműködései Szervezet (EBESZ) képviselője február 18-án az ülésen elhangzott előadásában szólt a vallásszabadságot századunkban fenyegető veszélyekről és javaslatot tett arra, hogy május 7-e legyen világszerte a keresztény vértanúk emléknapja.

Forrás: Magyar Kurír

Nyomtatóbarát változat