English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Európának szüksége van az evangelizációra - Erdő Péter bíboros szinódusi felszólalása
2012. október 10., szerda 11:07

Október 8-án a Szentatya jelenlétében tartották meg a második általános kongregációt, amelyen egy-egy szinódusi atya felolvasta az egyes földrészekről szóló beszámolóját. Elsőnek Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke mondta el beszédét földrészünkről.

Európának szüksége van az evangelizációra – állapította meg Erdő Péter bíboros. Elmondta, hogy ennek a témának már két püspöki szinódust is szenteltek: az elsőt a berlini fal összeomlása utáni lelkesedéssel teli légkörben, a másodikat pedig 1999-ben, a Nagy Jubileumot megelőző évben. Ez utóbbi gyümölcseit Boldog II. János Pál az Ecclesia in Europa című apostoli buzdításában foglalta össze. Azóta tizenhárom év telt el; feltehetjük a kérdést: beteljesedtek-e a remények? Megoldódtak, vagy éppen ellenkezőleg, súlyosabbá váltak a problémák?

Az aggasztó jelek között a nagy pápa a keresztény örökség emlékezetének elvesztését is megjelölte (Ecclesia in Europa, 7). Ez a folyamat még nyilvánvalóbbá vált az utóbbi években. Kedvező tapasztalatok ellenére kontinensünk jelentős részén terjed a tudatlanság a keresztény hitet illetően. Számos média gyakran rágalmakkal teli információkat közöl a keresztény hitről, félretájékoztatva a közvéleményt hitünk tartalmáról és az egyházi valóságról. Az állami intézmények keretén belül történő hitoktatásnak is számos korlátja van – fogalmazott az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.

Ismertette: az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa néhány évvel ezelőtt felmérést rendelt el a földrész minden országában a hitoktatás jogi, egyházi és kulturális helyzetéről, statisztikai adatairól. Az eredmények azt mutatják, hogy sok országban lehetőség van az állami iskolákban vallás vagy vallások oktatására, kivéve a katolikus hitoktatást. Ez az úgynevezett semleges vallásoktatás azonban inkább a szinkretizmus vagy a közömbösség irányába mutat – állapította meg az európai helyzetet bemutató beszédében az esztergom–budapesti érsek.

A földrész elkereszténytelenedését sorozatos jogi, olykor fizikai támadások kísérik, amelyek a hit látható jelei ellen irányulnak. A keresztényellenesség jelenségeit vizsgáló európai központ a keresztények elleni diszkrimináció és erőszak számos esetéről szerzett tudomást a földrész szinte valamennyi országában. Gyakran előfordul, hogy a bíróságok visszautasítják a segítségnyújtást a támadások keresztény áldozatainak. A vallási okokból elkövetett erőszak és diszkrimináció eseteinek túlnyomó többsége Európában a keresztények, főleg a katolikusok ellen irányul.

Az elkereszténytelenedés nem pusztán spontán folyamat – szögezte le Erdő Péter bíboros. Ha II. János Pál pápa, az Ecclesia in Europa apostoli buzdításában még megelégedetten nyugtázhatta mindazt, amit az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozóan leszögeztek (12), akkor ma aggodalommal állapíthatjuk meg az emberi jogok úgynevezett harmadik és negyedik nemzedékének felbukkanását. Ezeknek nincs világos kapcsolatuk a humánus és keresztény világnézettel, se az objektív moralitással, amelyet a természetjog is magába foglal. Azt tételezik fel, hogy az ember, véleményével és vágyaival, független – saját valóságának viszonylatában is. A keresztény emlékezet elvesztése együtt jár olyan antropológiai változásokkal, amelyek egy audiovizuális kultúra következményei, és amelyek gyengítik a logikus gondolkodást, a világos fogalmakat.

Ez a folyamat nagy kockázatokkal jár a polgári társadalom számára is. Az Ecclesia in Europa (12) apostoli buzdítás pozitív európai jelenségnek ismeri el a jogokra fordított figyelmet. Azonban meg kell állapítani, hogy az utóbbi években több országban veszített erejéből a jogállamiság. Főleg a pénzügyi válság arra késztette a politikusokat, hogy drasztikus intézkedéseket hozzanak, választóik akaratának ellenére. Az emberek gyakran úgy vélik, hogy a hagyományos demokrácia veszít jelentőségéből. Annak a hamis elképzelésnek a jelei is megmutatkoznak, miszerint a társadalmat lehet a tömegkommunikációs eszközökkel is kormányozni, teljes egészében lemondva a jogról és az erkölcsiségről.

Európában az emberek éhezik és szomjúhozzák a reményt, éppen a demográfiai csökkenés, a lakosság elöregedése, a gazdasági válság, a kulturális és vallási identitás meggyengülése miatt – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros. A kölni és madridi Ifjúsági Világtalálkozókra, a Szentatya különféle országokban tett apostoli látogatásaira ugyanakkor a remény nagy jeleiként tekinthetünk, mivel rendkívüli missziós hatást gyakoroltak az emberekre. A tömegek, a média részvétele ezeken az eseményeken, a nagyszabású szertartások megérintették az emberek szívét, amely különösen érzékeny az ilyen fajta kommunikációs nyelvezetre. Nem múló hatású eseményekről van szó, mivel a résztvevők közül többen éppen ekkor kapták meg papi vagy szerzetesi hivatásukat. Egyes püspökök is nagy meghatottsággal tértek vissza otthonukba e találkozók után.

A számos európai metropoliszban megrendezett városmisszió szintén ezt a reményt próbálta előtérbe helyezni. „Ki fordul még jóval felénk?” (Zsolt 4,7) – hangzott a párizsi misszió mottója. Budapesten pedig ezt hallottuk: „Szülötteidnek van még reményük” (Jer 31,17). Ezeknek a misszióknak tartós eredményeik vannak: azon túl, hogy sokrétű kapcsolatot teremtettek a nem hívőkkel, ez a tapasztalat hozzásegítette a plébániákat, hogy ismét felfedezzék missziós hivatásukat a vallásukat nem gyakorlók és a nem hívők irányában. Az elmúlt évtől kezdve, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának segítségével ismét tizenkét európai nagyvárosban szerveztek missziót. Válaszként a család válságára, a püspök megbízásával, a plébánia nevében felkeresték a katolikus családokat. Jelenleg számos világit készítenek fel erre a misszióra – tájékoztatta a püspöki szinódus résztvevőit a CCEE elnöke.

Ezután egyes lelkiségi mozgalmak értékes szerepére utalt, amelyeket már megemlített az Ecclesia in Europa (15) is. Valóságos áldást jelentenek az Egyház számára, ha kerülik azt a posztmodern kísértést, hogy megelégedjenek az érzelmekkel és a sajátos felfogásokkal – emlet ki beszédében. A más országokból és kontinensekről érkező személyek aktív missziós jelenléte nagymértékben bátorítja az európai híveket.

Erdő Péter bíboros az idők jelei közül kiemelte azt az ígéretes jelenséget, hogy Európában nő az önkéntesek száma a plébániákon, különösen a szeretetszolgálat terén. Főleg a 65–70 év közötti nyugdíjasok tesznek tanúságot megható nagylelkűségükről, és ezzel hozzájárulnak a nemzedékek közötti szolidaritás megerősítéséhez.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke utalt azokra a nemzeti és etnikai feszültségekre, amelyek még sajnálatos módon jelen vannak Európában. Ezek közé tartoznak a Balkán megoldatlan kérdései, a boszniai katolikusok törékeny helyzete, a bevándorlás jelenségével kapcsolatos konfliktusok Nyugat-Európában. Mindezek kiegyensúlyozott tanúságtételt és türelmes szolgálatot igényelnek az egyház részéről.

Az isteni Gondviselésnek hála, az utóbbi években az említett nehézségek ellenére előrehaladt az európai nemzetek közötti kiengesztelődés – ismertette a bíboros. XVI. Benedek pápa bátorítására Szlovákia és Magyarország püspöki konferenciái 2006-ban kiengesztelődési dokumentumot írtak alá. Gesztusuk példát mutathat mindkét nemzet társadalma számára. Ugyancsak bátorító esemény, amelyre néhány hónappal ezelőtt került sor, hogy Kirill, Moszkva és az egész Rusz ortodox pátriárkája Varsóban kiengesztelődési dokumentumot írt alá a lengyel püspöki konferencia elnökével. Ebben a két fél leszögezi közös szándékát, hogy megvédi az emberi és keresztény értékeket Európában.

A legújabb ökumenikus eredményekről szólva Erdő Péter bíboros megállapította: az egyházak és egyházi közösségek közötti gyakorlati együttműködés növekvőben van Európában, annak ellenére, hogy egyes új közösségek erőteljesen katolikus-ellenesek. Ennek az együttműködésnek a jele az Európai Katolikus-Ortodox Fórum, amely az erkölcstan és a társadalmi tanítás időszerű kérdéseivel foglalkozik. Az összes ortodox egyház képviselőivel való találkozók rendkívül széleskörű megegyezésről tanúskodtak a család és az élet kérdéseiben, az állam és az egyház közötti kapcsolatok kritériumait és a gazdasági válságot illetően. A protestáns közösségekkel is növekszik Európában a testvériség és a szolidaritás lelkisége. Szintén elmélyül a latin és a keleti szertartású katolikus püspökök között az egység, a testvériség és a valódi szeretetközösség tudata.

„Kérjük tehát a Szentlélek világosságát a szinódus munkájára és az egész új evangelizációra. Szűz Mária, az Egyház Anyja, könyörögj érettünk!” – fejezte be az európai helyzetet felvázoló szinódusi beszédét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír








Napi evangelium
Elhanyagoljátok az igazságosságot és az Isten szeretetét.
  Lk 11,42-46

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Antióchiai Szent Ignác
 
A nap 
szentje
 
Ignác (mellékneve Theophoros - istenhordozó) az antiochiai püspökségben Szent Péter második utóda volt. Trajanus idejében megbilincselve hozták Rómába. Nehéz utazása közben írta 7 híres levelét. Ezekben különösen inti a híveket, hogy maradjanak egységben a püspökökkel, a presbiterekkel és a diakónusokkal. Ezek a levelek egyben kifejezői is a Krisztus iránti nagy szeretetének, és kiérződik belőlük, hogy mekkora gondja volt, hogy az Egyház egységes legyen. A római egyházhoz előre küldött levelében azt írta, hogy ne tegyenek lépéseket kiszabadítása érdekében. 110. körül halt meg, vadállatok elé vetették, "melyek fogai megőrölték, mint a malom a búzát".



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum