English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Kelet- és közép-európai bíborosok és püspöki konferencia elnökök találkoztak Budapesten
2005. február 14., hétfő 16:24

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meghívására az Európai Unióba most belépett, illetve az unióba készülő kilenc közép- és kelet-európai ország helyi Katolikus Egyházának vezetői találkoztak Budapesten február 12-14. között. A találkozó fő témája a „Keresztény emberkép a mai Európában” volt. A résztvevők közös szentmisét mutattak be február 13-án, vasárnap a budapesti Szent István-bazilikában, és február 14-én látogatást tettek Mádl Ferencnél, a Magyar Köztársaság elnökénél

A Baltikumtól a Balkánig húzódó térség százmilliós népességéből 56 millió katolikus. A budapesti találkozó házigazdája és kezdeményezője Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke, és Erdő Péter bíboros prímás volt. Van mit tanulniuk egymás tapasztalataiból e nemzetek Katolikus Egyházainak, hiszen nemcsak a kommunizmus évtizedeiben volt hasonló a sorsunk, de a szabadsággal járó örömök és gondok, valamint az abból adódó feladatok is szinte ugyanazok. Egymás alaposabb megértésére is szüksége van nemcsak e nemzeteknek, de a helyi egyházaknak is, hogy a közös célok jegyében egymás segítségére lehessenek népeink közös keresztény európai jövőjének építésében.

„Azért kezdeményeztük ezt a találkozást – mondta Edrő Péter bíboros a február 14-én tartott sajtótájékoztatón –, hogy tanácskozzunk az ember helyzetéről országainkban, hiszen a személyek alapvető problémái jelentik a legnagyobb kihívást az Egyház számára is. Milyen állapotban van az ember a kommunizmus évtizedei után az újjászerveződő társadalmakban, az új jogrend, az új gazdasági körülmények keretei között? Milyen lélektani, milyen társadalmi nehézségek nyomasztják, milyen lehetőségek nyílnak meg számára, és hogyan reagál ezekre a lehetőségekre? Mindez természetesen lelkipásztori feladat is a számunkra. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésében nagy mértékben függünk az adott országban kialakult jogi, gazdasági, társadalmi körülményektől is, amelyeknek az összehasonlítására ez a találkozó szintén alkalmat adott. Nagy öröm volt a számunkra, hogy átéreztük a szolidaritást, átéreztük a nemzeteink közös vonásait, amelyek megkülönböztetnek minket Európa többi részétől, a keletebbi és a nyugatabbi részétől egyaránt. Ezek a népek jobban ismerik egymást, mint Európa távolabbi részének lakói. Az Európai Unióhoz már csatlakozott országok helyi egyházai és a tagjelölt országok helyi egyházai sok közös problémával találják magukat szemben, és kölcsönösen tudnak egymásnak segíteni. Ennek tudatosodása volt a találkozó egyik nagy eredménye.”

A sajtókonferencián elhangzottakból

Audrys Juozas Bačkis litván bíboros:

„Az ember mint személy sérült a kommunista társadalmakban Sérült lelkiismeretében, az Istennel való kapcsolatában, a szomszédokkal, és általában a különböző közösségekhez fűződő kapcsolataiban. Térségünk helyi egyházai a demokratikus társadalmakban védeni kívánják az emberek, és a közösségek jogait. Európában szolidaritásban akarunk élni egymással. Az Egyház az emberi személyt a maga teljességében szemléli, és így kívánja szolgálni a helyi és az európai társadalmat. Mi, a kelet-és közép-európai egyházak képviselői úgy gondoljuk, hogy azoknak, akik szenvedtek a különböző elnyomatásokban hitükért, közösségeikért, van mit vinniük Európába.”

Ioan Robu bukaresti érsek:

„Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a találkozón. Lehetőségünk volt összegyűjteni azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézni az európai integráció folyamatában. Szóba került a közjó szolgálata, mely a civil társadalom, de ugyanakkor az Egyház célkitűzése is.”

Újságírói kérdésre a csángók anyanyelvi misézési lehetőségével kapcsolatban:

„Vizsgáljuk, hogyan lehetne ezt a nem egyszerű kérést teljesíteni. Két irányban keressük a lehetőséget. Egyik megoldás a csángó nyelv lenne, a másik pedig a magyar nyelv használata. Ha a magyar nyelvet használják, akkor gyakorlatilag megszűnik a csángó dialektus, a csángó nyelv. Meg kell állapítanunk, hogy most nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Néhány moldovai faluban találtunk megoldást, amely azonban biztosan nem végleges és nem jó megoldás. Azok számára, akik akarják, ezeken a településeken magyarul misézhetnek. A többiek pedig keresik a lehetőséget velem együtt, hogy egy jobb megoldást találjunk. A romániai püspöki konferencia keretein belül jó az együttműködés az erdélyi és a többi egyházmegye között. Ezt mutatja az a tény is, hogy Bukarestben az egyik templomban a magyar közösség számára egy Gyulafehérvárról érkezett magyar pap tartja a szentmiséket.”

 

 



(Forrás: MKPK Sajtóiroda)






Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum