|
II. János Pál pápa temetése 2005. április 8., péntek 16:05  II. János Pál pápáért zúgtak Rómában a Szent Péter-bazilika harangjai. A teret és környékét eddig soha nem látott, milliós hívősereg töltötte meg, akik búcsúzni jöttek szeretett pápájuktól. Joseph Ratzinger bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja mutatta be a Szent Péter téren a Szentatya temetési gyászmiséjét, amelyet megelőzően a bazilikában ünnepélyes lezárták a pápa földi maradványait tartalmazó koporsót. A Szentatya holttestét ciprusfából készült egyszerű koporsóba helyezték, amelyet csak egy kereszt és egy M betű díszített, utalva II. János Pál pápai címerére. A koporsó lezárása előtt Piero Marini érsek, a pápa szertartásmestere és Stanislaw Dziwisz érsek, a Szentatya magántitkára, fehér selyemből készült szemfedőt helyezett a Szentatya arcára. Ezt követően Martinez Somalo camerlengo bíboros szenteltvízzel hintette meg a pápa holttestét, majd Marini érsek a koporsóba helyezte a pápaság emlékérmeit, valamint azt a latin nyelvű okiratot, amely röviden összefoglalja a Szentatya életét. A Szent Péter teret reggel 7 órakor nyitották meg a zarándokok előtt, akik már éjjel megkezdték a sorbaállást. A bazilika előtt baloldalt biztosítottak helyet a közéleti méltóságoknak, a nem katolikus keresztényeknek és a többi vallás képviselőinek, közöttük a nyugalmazott római főrabbinak, illetve muzulmán, buddhista és szikh küldöttségeknek.  (fotó: RAI) Jobboldalon a bíborosok, érsekek, püspökök, római plébánosok, a Szent Péter-bazilika kanonokjai foglaltak helyet. 10 óra után néhány perccel Piero Marini érsek vezetésével vonult ki a bazilikából a Szentatya koporsóját kísérő körmenet, amelyet a teret és a Via della Conciliazione-t megtöltő több százezres hívősereg nagy tapsa fogadott. Az egyszerű koporsót, amelyet két oldalán 6-6 hordszékvivő emelt vállára, perzsaszőnyegre, egy feszület és a húsvéti gyertya közé helyezték el. A bazilika főbejáratát díszítő faliszőnyeg a Feltámadt Krisztust ábrázolta. A koncelebráló bíborosok sorát a keleti pátriárkák nyitották meg.  (fotó: EPA) A koporsóra egy nyitott Evangéliumos könyvet helyeztek, amelynek oldalait a szertartás idején erősen fújó szél ide-oda lapozta, végül a vastag könyvtábla ellenére, teljesen becsukta. A hívek jelképnek érezték a szertartásnak ezt a mozzanatát is: a Szentatya egész élete nyitott könyv volt, még betegsége, legnagyobb szenvedése idején is mindvégig övéivel kívánt lenni, az utolsó szerda délelőtti általános kihallgatásig, amikor már nem tudott megszólalni, csak áldását adta híveire. A hatalmas tömeg, mély áhítattal követte a szertartást, tapssal fejezve ki a Szentatya iránti szeretetét. A gyászszalagos zászlók legtöbbje piros-fehér színű volt, de a világ minden része képviseltette magát. A hívek a szertartás során többször is ritmusosan skandálták: „santo, santo” – szent, szent – mint ahogy hatalmas feliratokon hirdették kívánságukat: subito santo – azaz II. János Pált avassák azonnal szentté. Ez volt a visszatérő jelszava annak a csütörtök esti ifjúsági fáklyás felvonulásnak is, amelyet II. János Pál pápa iránti kegyeletből tartottak több ezer résztvevővel, és amelynek első sorában szintén óriási fehér transzparensen olvashattuk: II. János Pál – szent. A latinul énekelt evangélium után Ratzinger bíboros mondott szentbeszédet. (A szentbeszéd itt olvasható.) Ratzinger bíboros szentbeszéde és a szentmise áldozati része után következett a végső ajánlás és búcsúvétel szertartása. Felhangzott a Mindenszentek litániája is. A szentmise római latin rítus szerint zajlott le. Sztephanosz Gattasz alexandriai pátriárka vezette az énekelt keleti imádságot, amelybe a katolikus keleti szertartású pátriárkák mellett bekapcsolódott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus ortodox pátriárka, Chrisztodoulosz athéni ortodox metropolita és Rowan Williams anglikán prímás is. Ezután Ratzinger bíboros szenteltvízzel hintette meg a koporsót, miközben a kórus a régi gregorián éneket énekelte: „Hiszem, hogy Megváltóm él, és az utolsó napon fel fogok támadni a földből. És testemben látom meg Üdvözítő Istenemet. Őt látom meg én, őt és nem mást, és szemeim megpillantják majd őt. Ez a remény szívembe van rejtve”. Ratzinger bíboros könyörgése után hangzottak fel az ősi temetési ének sorai: „Mennyországba vezessenek az angyalok téged, várjanak ott rád a szentek, a mennyei Jeruzsálembe vigyenek ők be téged!” Ezután Mária öröméneke, a Magnificat hangjai csendültek fel, és kevéssel fél 1 után a Szentatya egyszerű ciprusfa koporsója megkezdte utolsó útját. A bazilika lépcsőin még egyszer a nép felé fordították – így vehettek az egybegyűltek végső búcsút a Szentatyától. Hatalmas, szűnni nem akaró taps volt a válasz. Egyre hangosabb volt a kiáltás: „Szent, szent!”, „Azonnal szent!”. Az egyház hívőserege ősi szokást elevenített fel: akklamálta, közfelkiáltással erősítette meg: az eltávozott pápát szentként tiszteli, szentnek tartja.  (fotó: BBC) Ami ezután következett, azt már csak kevesen láthatták: a cinkkoporsóba helyezés és annak lehegesztése, végül a harmadik, a tölgyfából készült koporsó leszögezése, földbe bocsátása zárt körben történt. Mostantól kezdve II. János Pál teste Szent Péter sírjától nem messze nyugszik, boldog XXIII. János korábbi nyugvóhelyén, közel a Magyarok Nagyasszonya kápolnához. De a hazamenni nem akaró, ünneplő tömeg, a mozdulni nem akaró milliók hirdették: itt több történt, mint egy test temetése. Az Egyház hálát adott és ünnepelt. Ünnepelte Isten kegyelmét, amely hatalmas dolgokra teszi képessé az embert. Ünnepelték Krisztust, akinek evangéliumos könyve most bezárult a Szentatya koporsóján, de örökké nyitva marad mindazok szívében, akiknek II. János Pál hirdette az evangéliumot. VR/MK Kapcsolódó írások: Joseph Ratzinger bíboros homíliája a Szentatya temetési szentmiséjén (Magyar Kurír) A Katolikus Újságírók Világszervezetének nyilatkozata (Magyar Kurír) Akiért ma a Szent Péter harangja szólt: II. János Pál pápa (képriport) (www.szombathely.egyhazmegye.hu) |
Nyomtatóbarát
változat
Keresés a Bibliában:
|
|
Eseménynaptár |
 |