(Nyíregyháza, 2005. április 8.) A Szent Liturgián részt vettek a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola és a Görög Katolikus Papnevelő Intézet tanárai, papnövendékei, hallgató, illetve a Görög Katolikus Általános Iskola tanárai és tanulói, az intézmények munkatársai, és nyíregyházi hívek.

A Szent Liturgián dr. Pregun István püspöki főhelynök , a Hittudományi Főiskola főigazgatója (lásd a mellékelt fotót)  felolvasta dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök a Szentatyától búcsúzó gondolatait, aki jelenleg a Vatikánban tartózkodik, ahol részt vesz II. János Pál pápa temetésén.

Majd az összegyűlt hívek együtt kapcsolódtak be II. János Pál pápa temetésébe.

DR. KERESZTES SZILÁRD MEGYÉSPÜSPÖK BESZÉDE

Húsvét fényes hetének szombatján késő este fájdalommal hallottuk a bejelentést, hogy Szentatyánk, II. János Pál pápa meghalt.

Amikor az egész világ aggódva kísérte figyelemmel a haldokló pápa utolsó napjait, szinte nem volt olyan katolikus megnyilatkozás, amely ne emelte volna ki azt a tragikus órákban is felemelő körülményt, hogy a Szentatya Krisztus Urunk kereszthalálának és feltámadásának hetében búcsúzott a földi élettől. Mindig úgy ismertük őt, mint az élet és a feltámadás apostolát és tanúját. Különösen megrázó erővel beszélt Krisztus halálának. és feltámadásának misztériumáról, és ebben a képben látta minden ember és a egész emberiség sorsának a magyarázatát.

Az élet kultúráját hirdette korunk társadalmában, amelyet sokszor a halál kultú­rája bélyegez meg. Ezért tudott mindig kétértelműség nélkül beszélni az emberi élet felbecsülhetetlen és minden mást megelőző értékéről, olyan helyzetekben is, amikor korunk közvéleménye más elveket képviselt. De ő nem a napi vélemények vagy érde­kek szerint látott, hanem az élet és az örökkévalóság igazságain keresztül élt, tanított és szenvedett. Teológiai gondolkodásának hihetetlenül széles skálája, pápai működésének fiatalos lendülete nem megtört a betegség gyengesége miatt, hanem a szenvedés még hitelesebbé tette tanítását az emberi életről, az emberi méltóságról és az embert mindig átkaroló, irgalmas és emberszerető Istenről. Így értjük meg különös érzékenységét a betegek, a szenvedők, az elnyomottak iránt.

A kelet-európai görög katolikus egyházak különösen hálásak az isteni gondviselésnek, hogy a kommunizmus összeomlása után olyan pápa vezette az egyházat és irányította az elnyomásból felszabadult keleti katolikus közösségeket, akinek személyes tapasztalata volt arról a tanúságtételről, amit ezek a közösségek vállaltak Krisztus egyházának egységéért és Péter utódjához való hűségéért. Mindnyájunk örömére ő lehetett az a pápa, aki vértanú püspökeinket és papjainkat boldoggá avatta.

Mi, magyar görög katolikusok felejthetetlen ajándékot kaptunk tőle 1991. augusztus 18-án, amikor első magyarországi lelkipásztori útján elzarándokolt Máriapócsra és ott vele együtt végezhettünk görög katolikus Szent Liturgiát. Kegyhelyünk történetében döntő változást jelentett ez az ünnep. Ő is élénken emlékezett ránk, még tavaly májusban is, amikor utoljára személyesen találkoztam vele, említette Máriapócsot.

Felejthetetlen egyéniség volt. A vele való találkozás felemelő emlékkel ajándékozott meg mindenkit. Közvetlen volt és figyelmes. A kérdései mindig személyesek, a mondatai egyszerűek és őszinték voltak. Nagyon könnyű volt vele beszélgetni, soha nem támasztott maga körül hivatalos vagy feszes légkört. A vele való találkozás mindig vidám volt, még tréfálkozni is lehetett, és látszott rajta, hogy ez is tetszik neki. Minden érdekelte, ami az egyház életével volt kapcsolatban. Püspöki visszaemlékezésében le is írta, menyire fontosnak tartott minden személyes találkozást. Az volt a szokása, hogy mindig imádkozott azért, akivel találkoznia kellett. Ez volt a belőle áradó szeretetnek és tiszteletreméltóságnak a titka. Sok embert kísérhettem el hozzá, hívőket és nem hívőket, de nem találkoztam olyannal, aki ne igazi megrendültséggel és tisztelettel emlékezett volna a Szentatyára.

Életének célja, a legfontosabb, legszemélyesebb találkozása most érkezett el, amikor Ahhoz ment örökre, aki erőt és türelmet adott neki, szeretetet és bölcsességet, életet és szenvedést. Most már Annál van, aki halállal legyőzte a halált.

Nyíregyháza, 2005. április 3.

Dr. Keresztes Szilárd
hajdúdorogi püspök
miskolci ap. kormányzó

Nyomtatóbarát változat