Olaszországban június 12-13-án népszavazást tartanak a mesterséges megtermékenyítés, az őssejt-kísérletek és az embriók emberi jogi státuszát illetően. A kérdés rendkívül összetett és máris éles viták osztják meg a társadalmat. Az etikai és pszichológiai következményekkel járó döntés arra vonatkozik, hogy részben töröljék el a mesterséges megtermékenyítést szabályozó 2004-es törvényt, amely Európában az egyik legszigorúbbnak számít.

Az olasz állampolgárok négy szavazócédulán foglalhatnak állást, elsőként arról, hogy engedélyezzék-e az embrionális őssejtekkel való kísérletezést: aki mellette voksol, az örökletes betegségek gyógyítását reméli az eljárástól, az ellenzők szerint viszont így legalizálnák élő emberi embriók meggyilkolását. A második cédulán arról dönthetnek, hogy a lombikbébi program szerint előállított embriók számát ne korlátozzák, és le lehessen fagyasztani további felhasználás céljára. A harmadik kérdés arra vonatkozik, hogy a megfogant magzatot ugyanolyan jogok illetik-e meg, mint a már megszületett gyermeket. Ezen a ponton a legélesebb a vita a két tábor között, hiszen ha az embriót nem tekintjük emberi személynek, bátran felhasználhatjuk kísérleti célokra. Végezetül dönteni fognak arról, engedélyezzék-e a donortól származó ondó-és petesejt-átültetést. A támogatók szerint minden nőnek joga van ahhoz, hogy gyereke legyen, míg a „nem”-oldal biológiai árvák előállításáról beszél. A tudósok egy része, a kereszténydemokraták és a Katolikus Egyház a szavazástól való távolmaradásra ösztönzi a lakosságot abban bízva, hogy nem lesz meg az 50 százalék+1 fős os részvételi arány, és így nem változtathatók meg a most érvényben lévő törvények. Több száz nemzetközi tekintélyű  olasz kutatóorvos írta alá azt az állásfoglalást, mely szerint az emberi élet védelmét most egyedül a szavazástól való távolmaradás szolgálja.

Nyomtatóbarát változat