Ezt az intézményt az ún. részegyházak, az egyházmegyék alkotják, melyek élén a megyéspüspök áll. Egy-egy ország püspökeinek testülete a Püspöki Konferencia.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagja az összes magyarországi egyházmegye megyéspüspöke és azok, akik a jogban velük egyenlő elbírálás alá esnek, így a pannonhalmi bencés főapát, mint területi apát és az apostoli kormányzók, az egyházmegyei kormányzók, a koadjutor püspökök, a segédpüspökök és címzetes püspökök, valamint a Szentatya által az emigrációban élő magyar hívek lelkipásztori gondozására kinevezett püspök. Az MKPK üléseire az apostoli nuncius is meghívást kap.

Az MKPK feladata a magyarországi latin és keleti szertartású katolikus püspökök közös lelkipásztori feladatainak áttekintése, megtárgyalása és az egyházi munka kellő összehangolása.

A Konferenciát az elnök képviseli. Az MKPK egyes hatásköreit az elnökre, elnök-helyettesre, a titkárra, az Állandó Tanácsra, a bizottságokra, ill. a Titkárságra átruházhatja.

Az MKPK szükség szerint, a gyakorlatban évente négy alkalommal, szabályos időközönként tart teljes ülést. Az MKPK elnöke rendkívüli ülést hív össze év elején a gazdasági ügyek megtárgyalására, a költségvetés elkészítésére.

Az ülések programja az MKPK által az adott évben tervezett lelkipásztori, teológiai és társadalmi kérdések, az egyház és annak intézményei működésével összefüggésben előre tervezhető témák, valamint a nemzetközi kapcsolatok szervezési feladatainak megtárgyalása.

Az Állandó Tanács az MKPK azon választott testülete, amely a Titkárság segítségével gondoskodik a Konferencia üléseinek előkészítéséről, az ülések döntéseinek végrehajtásáról, s amely a teljes ülések között intézi mindazokat az ügyeket, amelyeket a jog, a Működési Szabályzat, ill. az MKPK egyedi döntése rábíz. A Titkárság az MKPK ügyintéző szerve, amely a Konferencia, az Állandó Tanács és a püspöki bizottságok munkáját segíti.

Nyomtatóbarát változat