English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





II. János Pál pápa üzenete a kommunikáció 38. világnapjára
2004. május 28., péntek 11:36


2004. május 23.

Kedves Testvéreim,

A média kommunikációs lehetőségeinek hihetetlen növekedése és fokozódó elérhetősége rendkívüli módon magával hozza nem csupán az egyén, hanem a családok életének gazdagodását is. Ugyanakkor napjainkban új kihívások előtt is állnak a családok, amelyek számára a tömegtájékoztatási eszközök oly különböző és gyakran ellentétes üzeneteket közvetítenek. A 2004-es Kommunikációs Világnapra választott téma: "A média a családban: kockázat és gazdagság" nagyon időszerű, mivel annak józan megfontolására szólít fel bennünket, hogyan is használja a család a médiát, és hogyan bánik a média a családdal és a családot érintő gondokkal.

Az idei téma mind a médiában dolgozókat, mind a befogadókat emlékeztesse arra, hogy minden kommunikációnak van erkölcsi dimenziója. Maga az Úr Jézus mondta, hogy a szív gazdagságából szól a száj (vö.: Mt 12,34-35). Az emberek által kimondott szavak és a hallani kívánt üzenetek által növekszik vagy csökken a kommunikáció erkölcsi nagysága. Ebből következik, hogy a média használatában igen fontos a bölcsesség és a megkülönböztetés a kommunikáció szakemberei, a szülők és nevelők részéről, mivel döntéseik erősen befolyásolják a gyermekeket és a fiatalokat, akikért felelősek, és akik végső soron a jövő társadalmát fogják alkotni.

2. Hála a kommunikációs piac példátlan kiterjedésének az elmúlt évtizedben, világszerte a családok, még a szerényebb módon élők is, otthonaikban sokféle médiaforráshoz juthatnak hozzá. Ennek következtében gyakorlatilag korlátlan lehetőségük van az információhoz jutáshoz a neveléshez, a kulturális képzéshez, sőt a lelki növekedéshez is – olyan lehetőségekhez tehát, amelyek messze meghaladják mindazt, amihez korábban a családok többsége hozzáférhetett.

Ugyanakkor a média abban a helyzetben van, hogy képes súlyos kárt is tenni a családokban azáltal, hogy nem megfelelő, sőt torz életképet közvetít az életről, a családról, a vallásról és az erkölcsről. Ezt a hatalmat, amely vagy védelmezi, vagy lábbal tiporja az olyan hagyományos értékeket, mint a vallás, a kultúra és a család, világosan látta a II. Vatikáni Zsinat, amikor így fogalmazott: "a kommunikációs eszközök helyes használatához alapvető, hogy a média használói mindannyian tisztában legyenek az erkölcsi rend alapelveivel, és készek legyenek azok alkalmazására" (Inter mirifica 4.). A kommunikáció minden formáját az igazság és az emberi személy méltósága iránti tiszteletnek, mint etikai kritériumnak kell áthatnia.


3. Ez a megállapítás különösen is érvényes a formára és módra, miképpen foglalkozik a média a családdal. A házasságról és a családi életről egyrészt érzelmes hangvételben esik szó, ugyanakkor mégis reálisan, szimpatikusan, a szeretet erényének, a hűségnek, a megbocsátásnak és a nagylelkű önátadásnak nagyrabecsülése által. S ez igaz a média adásaira is, melyek főként a házastársi és a családi életben kétségtelenül megtapasztalható hibákról, feszültségekről, konfliktusokról, rossz döntésekről, sértésekről szólnak, és erőfeszítéseket tesznek a jó és a rossz, a valódi szeretet és alternatíváinak megkülönböztetésére, és rámutatnak a családnak, mint a társadalom alapjának pótolhatatlan fontosságára.

Ugyanakkor a családot és a családi életet túl gyakran nem megfelelő módon mutatják be a médiában. Kritikátlanul mutatják be a hűtlenséget, házasságon kívüli szexuális életet, a házassági szövetség erkölcsi és a lelki dimenzióinak hiányát, eszményítve néha a válást, a fogamzásgátlást, az abortuszt és a homoszexualitást. Az ilyen ábrázolási mód ellenséges a házassággal és a családdal szemben, és káros a társadalomra nézve.

4. Ahhoz, hogy a média ne kockáztassa a családok jólétét, nagyon komolyan kell venni a kommunikáció etikai dimenzióját, és gyakorlati kezdeményezéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kommunikációnak ez a nagyhatású eszköze a gazdagodás forrása maradhasson. Sajátos felelőssége van ezen a téren első sorban a kommunikátoroknak maguknak, a közélet szereplőinek és a szülőknek.

VI. Pál pápa rámutatott arra, hogy a hivatásos média szakembereinek "ismerniük kell és tiszteletben kell tartaniuk a család igényét, és ez időnként valódi bátorságot és mindenkor igen nagy felelősségérzetet kíván tőlük." (Kommunikációs Világnap 1966). Nem könnyű ellenállni a szekularizált ideológiák nyomásának és a hasonulás kísértésének, azonban ez a felelős médiaszakemberek útja. Nagy a tét, hiszen a család értéke elleni minden támadás az emberiség valódi java elleni támadás.

A közéleti szereplőknek kötelességük, hogy magasra emeljék a házasság és a család eszményét a társadalomban. Ehelyett azonban sokan elfogadják és követik bizonyos szabadelvű csoportok érveit, kiállnak olyan gyakorlat mellett, amely a család krízisét növeli és gyöngíti a házasság igazi eszményét. A cenzúra visszaállítása nélkül igen szükséges, hogy a közélet szereplői határokat szabjanak, és eljárásmódokat alakítsanak ki annak elérésére, hogy a média ne cselekedhessen a családok java ellen. A családok képviselőinek részt kell venniük ebben a folyamatban.

A média és a közélet területén olyan eljárásmódokat kell kidolgozni, melyek nemzeti és nemzetközi szinten lehetővé teszik a média forrásaihoz való egyenlő hozzájutást, s amelyek mégis tiszteletben tartják a hagyományos kultúrák integritását. Nem szabad, hogy a média az egészséges családi és a hagyományos kulturális értékek ellenségeként lépjen fel, ezt a globalizáció folyamatának tüntetve fel, és a fogyasztói társadalom szekularizált értékeivel akarja helyettesíteni.

5. A szülők kötelessége, – akik gyermekeiknek első és legfontosabb tanítói, – hogy elsőként tanítsák őket a média használatára is. Rá kell, hogy neveljék gyermekeiket a média "mérsékelt, kritikus, éber és okos használatára" otthonaikban. (Familiaris Consortio 76). Amennyiben ezt következetesen megteszik a szülők, a családi élet gazdagodni fog. Még kisgyermekeket is meg lehet tanítani a médiával kapcsolatos fontosabb leckékre: arra, hogy olyanok készítik az adásokat, akik mindenáron el akarják adni az üzenetüket, hogy ezek az üzenetek gyakran valaminek a megtételére akarnak rávenni, valaminek a megvásárlására, egy bizonyos magatartás kialakítására, - s ez nem éppen a gyermek javát szolgálja az erkölcsi igazság szemszögéből, hogy egy gyermeknek nem kell kritikátlanul elfogadnia és utánoznia mindazt, amit a média tálal.

A szülőknek ugyanakkor kötelességük szabályozni is otthonukban a média használatát. Ez azt jelenti, hogy tervezni és szabályozni kell a média használatát, szigorúan korlátozni kell a gyermekek erre fordított idejét, helyébe családi eseményeket kell szervezni, bizonyos médiákat egészen ki kell zárni, másokat pedig alkalmilag az egyéb családi események kedvéért. Mindenekelőtt adjanak jó példát a szülők gyermekeiknek a média megfontolt és gondos használatára. Gyakran segítség lehet más családokhoz csatlakozva tanulmányozni és megbeszélni a média kiváltotta nehézségeket és lehetőségeket. A családok beszéljenek nyíltan a producerekkel, a közélet képviselőivel arról, hogy mit kedvelnek és mit nem.

6. A társadalmi méretű kommunikációban a médiának mérhetetlenül jelentős szerepe lehet az egészséges emberi, családi értékek terjesztésében, hozzájárulva így a társadalom megújulásához. Tekintettel arra, hogy mekkora hatásuk van az eszmények terjesztésében és a magatartás befolyásolásában, a kommunikáció szakembereinek fel kell ismerniük erkölcsi felelősségüket, nem csak abban a vonatkozásban, hogy meg kell adniuk a családnak azt a támogatást, segítséget és bátorítást, ami módjukban áll, hanem azért is, hogy bölcsen, jó ítélőképességgel, becsületesen ábrázolják a szexualitást, a házasságot és a családi életet.

A média szívesen fogadott, mindennapi vendég igen sok családi otthonban. A Kommunikációnak ezen a Világnapján arra bátorítom a média szakembereit és a családokat, hogy ismerjék fel ennek az eszköznek páratlan lehetőségeit. Bárcsak mindenki, aki a kommunikáció területén dolgozik, felismerné, hogy valójában "egy olyan szellemi hatalomnak a szolgája és munkása, amely az emberiség örökségéhez tartozik, és mely azért van, hogy az egész emberiséget gyarapítsa" (1987. szeptember 15. Los Angeles, A média szakembereihez). Sok család talál a mindennapi közösségi élethez és szeretethez a médián keresztül bátorításra, támogatásra és inspirációra, sok fiatal sajátíthat el így erkölcsi értékeket, a média által fejlődhet a szolidaritás, a szabadság és a béke kultúrája.

2004. január 24. Szalézi Szent Ferenc ünnepén

II. János Pál pápa







Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum