Beszámoló a Püspöki Konferencia üléséről 2006. március 10., péntek 15:29
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
március 7. és 9. között megtartott rendes tavaszi üléséről Veres András
püspök, a testület titkára sajtótájékoztatón számolt be. A Püspöki
Konferencia örömmel nyugtázta, hogy a határon túli magyarság valamennyi
régiója
csatlakozási szándékát fejezte ki a Konferencia által január 1-jén
meghirdetett engesztelő imaévhez.
A határon túli kisebb vagy nagyobb
közösségek közül sokan az imaévhez kapcsolódó programokat is megküldték
a Konferenciának.
A Konferencia nemzeti kegyhellyé nyilvánította
Mátraverebély-Szentkút zarándokhelyet. Ennek ünnepélyes kihirdetésére
2006. augusztus 12-én, Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan kerül
sor.
A püspökök rögzítették az engesztelő imaév országos, a
Püspöki Konferencia által kezdeményezett programjait. Veres András
elmondta: terveik között szerepel egy programfüzet elkészítése,
amelyben a nemzeti imaév országos és egyházmegyei programjai is
megtalálhatók lesznek.
A nemzeti imaév országos programjai:
Május 13. – Esztergom: Mindszenty-emlékmise Május 28. – Máriapócs: Betegek és gyógyítók zarándoklata Augusztus 6. – Kalocsa: A nándorfehérvári diadal 550. évfordulója Augusztus 12. – Mátraverebély-Szentkút: Nemzeti zarándoklat Augusztus 15.
– Esztergomi zarándoklat: A közép-európai katolikus együttműködésben
részt vevő nyolc ország püspöki konferenciájának képviselői mellett
részt vesznek Kárpátalja, Erdély és Délvidék magyar püspökei is. Augusztus 20. – Budapest: Szent István-napi szentmise és körmenet Október 17-20. – Fatima: Nemzeti zarándoklat Október 22. – Budapest: Ökumenikus istentisztelet a nemzeti ünnep előestéjén a Szent István-bazilikában Október 23.
– Capestrano (Olaszország): Az MKPK delegációja Kapisztrán Szent János
szülővárosában részt vesz a nándorfehérvári diadal hőse halálának 550.
évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.
A Püspöki Konferencia elfogadta az 1945. utáni egyháztörténelem kutatására életre hívott Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány
statutumát. Ez az alapítvány hivatott megszervezni és összehangolni
azokat a kutatásokat, amelyek elősegíthetik történelmünk ezen súlyos
időszakának teljesebb megértését. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, tagjai között található Szabó Tamás püspök. Lénárd Ödön piarista atya a kommunista
diktatúra mártír papja volt, aki Magyarországon a leghosszabb ideig
raboskodott hitelesen megélt katolikus hite miatt.
Lénárd Ödön életútja itt olvasható.
Az
újságírók kérdéseire válaszolva Veres András püspök elmondta: az alapítvány
célja a már meglévő kutatások összehangolása, és további kutatások
megszervezése szaktörténészek és kutatók bevonásával. Az egyház az
alapítvány létrehozásával továbbra sem az egyes személyek vizsgálatára
törekszik, hanem az egyháztörténelem bemutatására, hogy milyen
körülmények között kellett az egyes embereknek, egyházi intézményeknek
helytállni. Utalt a katolikus egyház tavaly, 2005. március 1-jén közzétett
állásfoglalására, amely ma is érvényben van.
Az alábbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2005. március 1-jén kiadott, ma is
aktuális nyilatkozatából két részletet idézünk:
"....A szocializmus évtizedeiben a társadalom minden
területén végeztek megfigyeléseket. Még a kisebb vezető beosztású
embereknek is kötelességük volt hangulatjelentést készíteni „a népköztársaság biztonságának megőrzése érdekében”.
Ezt a megfigyelő rendszert hozta létre a kommunista
párt a papok és szerzetesek körében is, mivel bennük a legnagyobb
ideológiai ellenfelet látta. Ennek felállításához a lelki és a fizikai
terror minden eszközét bevetették. Voltak sokan, akik rendkívül
hősiesen viselték a próbatételeket, néha életük feláldozása árán is
ellenálltak. Köztük sokan voltak világi hívek, szerzetesek és papok
egyaránt. Az Egyház nagy tisztelettel adózik nekik helytállásukért.
Mások vagy elhagyták az országot, vagy vidéki plébánián meghúzódva
végezték tovább lelkipásztori munkájukat. Ismét mások összeroppantak a
zaklatások súlya alatt, vagy éppen valamilyen emberi gyengeségük
folytán zsarolhatóvá váltak, ezért vállalkoztak az együttműködésre. Ők
tehát mindenképpen áldozatai lettek egy olyan embertelen rendszernek,
amelynek létrehozói és fenntartói lehet, hogy ma is politikai
közhatalmat gyakorolnak. Ezeknek a politikusoknak nincs erkölcsi
alapjuk arra, hogy a beszervezetteket elítéljék.
A beszervezettek között bizonyára voltak olyan
papok, szerzetesek és világiak, akik sajnos, ártó szándékkal, súlyosan
vétettek embertársaik ellen. Tetteikért kérjük a sértettek és Isten
bocsánatát.
(...)
Akadnak olyanok, akik ezen egyházi személyeket azokkal a politikusokkal
állítják párhuzamba, akik nem akarják vállalni ügynökmúltjuk
következményeit. Az így vélekedők talán elfelejtik, hogy az egyházi
személyek beszervezésükkor éppen a politikusok áldozatai lettek, és mai
is azzá válnának, ha nevük nyilvánosságra kerülne. Ugyanakkor ezek az
egyházi személyek nem viselnek közjogi tisztségeket, nem úgy mint a
politikusok."
A tavaly március 1-jén kiadott nyilatkozat teljes terjedelmében itt olvasható.
Az ülésen ezek
mellett meghallgatták a püspökök beszámolóit nemzetközi
tevékenységükről, valamint a Családpasztorációs, és a Kateketikai
Bizottság beszámolóit. Szó esett a 2007-ben a romániai Nagyszebenben megrendezésre
kerülő III. Ökumenikus Nagygyűlés előkészületeiről, valamint
létrehozták a 2007-re meghirdetett Szent Erzsébet-év programjait
előkészítő Jubileumi Bizottságot.
A Katolikus Iskolák Diák Sportegyesületeinek nemzetközi szervezete idén
nyáron Kecskeméten rendezi meg találkozóját július 20. és 26. között. A
rendezvényre eddig 11 ország jelentkezett.
A
sajtótájékoztatón az állam egyházakkal szembeni tartozásával
kapcsolatosan Veres András elmondta: a 2006. évi költségvetési
törvényben bennmaradtak az egyházi intézményeket sújtó diszkriminációk.
Ezért az egyházak az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amelynek
előkészítése az utolsó szakasznál tart.
Magyar Kurír/katolikus.hu
Fotók: MKPK Titkársága
|