|
|
|
Ternyák Csaba egri érsek levele az egyházmegye papjaihoz 2007. augusztus 6., hétfő 10:35
 Kedves Paptestvérek!
Hálával emlékezem boldogemlékű II. János Pál pápára, akitől a püspökszentelésben 1993. január 6-án, kézföltétele révén a papság teljességét kaptam. Hálával és köszönettel gondolok XVI. Benedek pápára is, aki bizalmával kitüntetett, amikor kiválasztott az Egri Főegyházmegye vezetésére, és 2007. március 15-én kinevezett annak élére.
Szeretettel emlékezem a június 9-i székfoglaló szentmisére, amikor ünnepélyes keretek között átvettem az Egri Főegyházmegye kormányzását. Örömmel és bizalommal töltött el a paptestvérek és a hívek nagyszámú jelenléte, akik zsúfolásig megtöltötték a bazilikát. A püspöki konferencia tagjai és külföldi vendégeink is az elismerés hangján szóltak erről a jelenlétről, valamint a felemelően szép liturgiáról, amelyben részünk lehetett. Megható volt az a pillanat, amikor nagyrabecsült elődöm, Dr. Seregély István érsek úr átadta nekem a pásztorbotot annak jeléül, hogy ezentúl az én feladatom lesz az egyházmegye kormányzása. Érsek úr pontosan 20 éven át vezette egyházmegyénket mély hittel, imádságos lélekkel és nagy bölcsességgel. Olyan évek voltak ezek, amikor új lehetőségek nyíltak meg egyházunk előtt, és ő élt ezekkel a lehetőségekkel. Országos és nemzetközi feladatai mellett is mindig nagy gondja volt egyházmegyéjére. A sok új templom, az oktatási, nevelési és kulturális intézmények alapítása és az egyházközségekben végzett áldozatos szolgálata mind erről tanúskodnak. Isten áldja meg mindazért a jóért, amit ez alatt az időszak alatt egyházmegyénkért tett! Tartsa meg őt a Mindenható sokáig erőben és jó egészségben mindannyiunk örömére!
Június a szentelések hónapja, szinte mindannyian ilyenkor emlékezünk saját pap- ill. diákonusszentelésünkre, amellyel inkardinálódtunk egyházmegyénkbe. Az egyházmegye egész papsága a püspökkel együtt alkot papi közösséget, presbitériumot. Ezért papi identitásunk is nemcsak úgy általában papi identitás, hanem egri egyházmegyés identitás. A püspökkel, a többi paptestvérekkel, az egyházmegye híveivel, a székvárossal és a székesegyházzal való közösség azt jelenti, hogy bár elsősorban egy vagy több egyházközség lelki gondozásáért vagyunk felelősek, de ezt úgy végezzük, mint az egyházmegye nagy közösségének tagjai, amelyen keresztül kapcsolódunk a világegyházhoz és a pápához is.
Az egyházmegye egészéért érzett felelősségtudat arra serkent mindannyiunkat, hogy sokat imádkozzunk új hivatásokért, és hogy kivegyük részünket a hivatásgondozás nagy feladatából, amely a pápák tanítása szerint lelkipásztorkodásunkban központi helyet foglal el. Különösen aktuális feladat ez számunkra, hiszen kispapjaink száma korábban soha nem látott mélypontra süllyedt. Kiemelten számítok e területen újmiséseinkre és a többi fiatal paptestvérre, akik generációs okokból is nagyobb hatással lehetnek az ifjúságra.
Egri egyházmegyés papi identitásunk különösen akkor mutatkozik meg, amikor a paptestvérek felül tudnak emelkedni a részérdekek szempontjain és az egyházmegye egészéért érzett felelősségtudattal, hiteles papi lelkiséggel fogadják az áthelyezésről szóló döntéseket. Ezek a dispoziciók az egyházmegye hatékonyabb lelkipásztori működése érdekében születnek és olykor áldozatot kívánnak a paptestvérektől. Köszönöm, hogy ezeket az intézkedéseket engedelmesen fogadják és megmagyarázzák a híveiknek is, hogy aztán ők is jó lélekkel fogadják el azokat. Arra kérem az új szolgálati helyre kerülő paptestvéreket, hogy ismerjék meg és szeressék meg új híveiket. Hiteles papi életük tanúságtételével, igehirdetésükkel és a szentségek kiszolgáltatásával vezessék és szenteljék meg őket. Tartsák együtt a nyájat és a jó pásztor példája szerint hozzák vissza azokat is, akik onnan elpártoltak.
Szeretett Paptestvéreim! Végül engedjétek meg nekem, hogy közvetlenebb hangon is szóljak hozzátok, amelynek alapja közös hivatásunk és felelősségünk. Az egri egyházmegyés identitás elmélyítése mindannyiunk napi feladata, különösen nekem, aki csak nemrégiben érkeztem ide. Ahogy beiktatási beszédemben mondtam, most én is csatlakozom hozzátok és ezután közösen, egymással szorosan együttműködve, mintegy vállvetve fogunk tevékenykedni. Kérlek benneteket, hogy legyetek irántam türelemmel és elnézéssel, ha valakinek talán többször is be kell mutatkoznia, míg azonnal felismerem. Segítsetek imáitokkal, javaslataitokkal és tanácsaitokkal, hogy bennem is minél előbb kialakuljon és elmélyedjen az egri egyházmegyés papi identitás. Hiszem, hogy engem a pápa akaratán keresztül a Gondviselés állított ide közétek és rátok, papjaimra úgy tekintek, mint fiaimra, barátaimra és társaimra a szolgálatban. Szeretni akarlak benneteket, azzal a szeretettel, amely nem elsősorban a hagyományos érzelmet jelenti, hanem a gondoskodást, törődést, odafigyelést, meghallgatást, azt a magatartást, amelyre Jézus úgy hívta fel Péter figyelmét, hogy ha szeretsz engem, akkor legeltesd juhaimat (vö. Jn 21,17). Tudom, és nap mint nap tapasztalom, hogy részetekről ugyanez a szeretet és persze kíváncsi várakozás árad felém. Az a határozott szándék vezérel, hogy minden paptestvért mielőbb személyesen megismerjek, hogy lehetőséget adjak a kölcsönös bemutatkozásra, és arra, hogy elmondjátok nekem mindazt, amit fontosnak tartotok. Ezért szeretettel hívlak és várlak benneteket. A személyes beszélgetések nagyon fontosak, egyrészt az én tájékozódásom miatt, másrészt azért, hogy aztán egymást megismerve, közös akarattal, közös munkával, közös imádsággal dicsérjük az Istent, hirdessük az evangéliumot, megszenteljük a híveket, hogy legeltessük azt a nyájat, amelynek élére Isten helyezett minket pásztoroknak. Az Úr adjon nekünk ehhez sok kegyelmet, erőt és bátorságot!
|
|
|
Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak.
Jn 6,60-69
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|
Nyomtatóbarát
változat