Gyermek született, s szétszakadt a palást, amely elfödte a történelmet, és mindent kétértelmunek
mutatott benne: valóságnak a látszatot, s látszatnak a valóságot.
<br><br>A megszületett Gyermek Istenre mutat, Aki összegyujti a szétszórtat, fölemeli a süllyedot, életet ad az élettelennek.
<br><br>Bár az ido figyelmetlenül átrohan e születés pillanata fölött, mégis kitudódott, s azóta az egész világ fáradhatatlanul ünnepli.
<br><br>Ez a végtelenül csöndes születés viszonylagossá tett minden hangos diadalt, és barlangjának
félhomálya túlélte a fényuzo paloták ragyogását.
<br><br>Krisztus megszületett, s kisgyermeki félénksége és törékenysége az elhagyottak bátorsága
és ereje lett.
<br><br>S mivel valóban eros volt, szelídségének híre ment.
<br><br>S mivel valóban gazdag volt, halálosan kiüresítette magát, áldozattá lett. Oly naggyá lett, hogy barbárul átlyukasztott tenyerébe vehette az egész Teremtést.
<br><br>Mindaz, ami a világban igazán nagy és igazán kicsi, most ismét ott térdel jászola elott, hogy - ki tudja hányadszor - magára leljen Isten gyermeki melegében.<br>
<br>
2002. Karácsonyán
<br>
<br>P. Kozma Imre OH
<br>irgalmasrendi szerzetes
<br>az Irgalmasrend magyarországi megbízottja