Húsvéti örömhír 2002-ben, amely nem tavaszi bódulat, hanem öröm a Szentlélekben, mert az alapvető rend helyreállt, Isten kibékült az emberrel.
Ahol a XIX.-XX. századot nem tartják mesterségesen életben, ott nagy bálványai már romokban hevernek. Tudomány, haladás, világbéke, ezek voltak a bálványok. Nos, a tudomány és haladás legkorszerűbb eszközeivel vívott tömegmészárlások eloszlatták az illúziókat. A tudomány nem oldja meg az élet problémáit és az emberek belső válságait. A konkrét ember személyiség. A személyiség szabadon választ, szabadon viszonyul az örök emberihez és a tőle független értékekhez. Ezért mindig birkózik, keres, tévedhet és el is bukhat, vívódik, nyugtalan és csalódhat… szenved.
Krisztus sem azért halt meg, hogy ne legyen többé szenvedés. Krisztus keresztje nem a külső paradicsom, hanem a belső mennyország kulcsa. A keresztet eltávolíthatják az utak mentéről, kimaradhat végleg a mai ember világképéből, a kereszt mégis marad, egyszerűen azért, mert a bűn is marad.
Krisztus áldozatának titka, hogy egyrészt Istent engeszteli a meglévő bűnökért, másrészt megnyitja a kegyelem kútját, hogy az akarat szabad maradjon és mégse vétkezzék. Az áldozat lényege a szeretet, az áldozat felülmúlja a rációt. “Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte.” “Nagyobb szeretete senkinek nincs, mint aki életét adja barátaiért.”
Bármennyire tiltakozunk, a megoldás a kereszten önmagát feláldozó Krisztus, s az embert elsősorban önmagától kell megmenteni, igazi arcáról nem hiányozhat a bűnbánat könnye. Ha fájdalmas is, az ember Nagypénteken talál önmagára, de Nagypéntek Húsvét nélkül néma sikoly, s felelet sincs rá. A kereszt a feltámadás fényében lett a győzelem jele.
Kérjük mindannyian Krisztustól a húsvéti ajándékot, hogy megérthessük a kereszt és a feltámadás belső összefüggéseit.
Napjainkban sokan akarják a feltámadást kereszt nélkül… Az egyház megújulását kereszt nélkül, az ember megváltását kereszt nélkül, az emberiség megszabadítását kereszt nélkül. Jólétet, biztonságot, új testvériséget szeretnének kereszt nélkül. A társadalom megújulását hirdetik Isten nélkül.
A keresztet azonban nem lehet pótolni tudással és politikával, forradalmakkal vagy filozófiákkal, diktatúrákkal vagy kultúrfolyamatokkal, több szabadsággal, több türelemmel, rendeletekkel vagy új struktúrákkal. A kereszt az egyetlen út Istennek ahhoz a birodalmához, amely Jézus Krisztus feltámadásában megnyilatkozott számunkra.
A kereszt vállalása nélkül nem tudjuk teljesíteni a Tízparancsolatot, nem értjük meg a Hegyi beszédet, elbukunk a kísértésben. Nem ismerjük fel az igazságot, nem halljuk meg lelkiismeretünk szavát, nem bontakozik ki életünk. A kereszt vállalása nélkül más emberek gyakorolják hatalmukat rajtunk, és kiszolgáltatottai leszünk önzésüknek. A rosszat rosszal fogjuk viszonozni, nem sikerülhet a házasság, a családi élet, a felebaráti szeretet, az irgalmasság, sem a földi, sem az örök élet.
Az egész világban megnyilvánul az az erőteljes vonás, amely a keresztet, az áldozatot, a lemondást gúny tárgyává teszi. Szabadságot akarnak felelősség és parancsolatok nélkül, élvezetet erőfeszítés nélkül, haladást válságok nélkül. Tudást akarnak hit nélkül, a világ egységét akarják a szívek megtérésének fáradságos útja nélkül. Meg akarják szüntetni a világban a gonoszságot, kereszt és áldozat nélkül.
Ennek a szemléletnek a következményei megsemmisítőek. A demokráciák egyre gyengébbek lesznek, a rend és a törvény a szitok tárgyát képezi. A házastársak közti kötelékek meglazulnak, egyre több lesz a válás, terjed a korrupció, és állandóan növekszik az erőszakos cselekedetek és bűncselekmények száma. Növekszik a szegények és gazdagok közötti ellentét, a halálos fegyverek bevetésre várnak, és a föld egyre inkább belefullad saját szennyébe, amely az ember lelkéből és cselekedeteiből árad.
Az elnéző társadalom, amely mindent megenged, nem maradhat fenn. A pusztán fogyasztási társadalom tartósan nem létezhet. A pornó társadalomban tönkremennek a házasságok. A materialista társadalomban hiányozni fognak az idealisták és a szellemi értékek súlya egyre inkább csökken.
Az értünk megfeszített és feltámadt Úr hív minden jószándékú és jóakaratú embert, hogy képviseljék az ő szellemiségét ebben a világban, a keresztények számára pedig kötelezővé teszi, hogy minderről tegyenek tanúbizonyságot a föld végső határáig.

2002. Húsvétján, tisztelettel és szeretettel

P. Kozma Imre OH