Az Orbán kormány programja a vallásszabadságról
Egyházak
A Kormány felfogásának alapja
az, hogy az egyházak és az állam szétválasztása
nem jelentheti az egyházak és a társadalom elválasztását.
Az állam semlegessége a vallásszabadsággal
kapcsolatban nem jelenthet tétlenséget. A jelen nagy feladata
már nem a kettéválasztás, hanem az, hogy miként
biztosítható az állam és az egyházak
valódi együttmüködése és egymást
segítése.
A vallásszabadság közvetlenül
az emberi méltóságban gyökerezik. A vallás
a legszemélyesebb közösségi ügy, közügy.
A vallásos emberek egyszerre tagjai egyházuknak és
polgárai a magyar hazának. A kettő szembeállítása
természetellenes, skizofrén állapot. A kettő
harmóniája a természetes, az értékgazdagodás
lehetősége. Az európai, s így a magyar kultúra
is elszakíthatatlanul a keresztény civilizációra
épül. A Kormány tisztelettel ismeri el a történelmi
egyházak munkáját a nemzet életében,
és számít azok szolgálatára lelki, szellemi,
erkölcsi, kulturális, oktatási-nevelési, szociális
téren. Ezért feladatának tartja az egyházak
szabadságának biztosítását mind törvényi,
mind anyagi tekintetben. Az egyházak tényleges szabadságához
elengedhetetlen anyagi függetlenségük, müködőképességük
biztosítása.
A Kormány kötelessége biztosítani a szabad
véleménnyilvánításhoz való jog
gyakorlását, valamint azt, hogy a vallásos meggyöződés
kinyilvánítása, a teljes életvitelben való
követés tanítása az egyéni meggyöződés
szabadsága lehessen.
A Kormány egyik legfontosabb célja a jelenlegi hátrányos
megkülönböztetés megszüntetése. Fontos,
hogy amennyiben az egyházak lakossági igény alapján
közfeladatot vállalnak át, akkor ténylegesen
kapják meg ugyanazt a támogatást, mint ahasonló
állami vagy önkormányztai intézmények.
Ennek az elmaradása esetén nemcsak az állami, önkormányzati
illetve egyházi intézmény között tesznek
különbséget, hanem vallási alapon gyerek és
gyerek, beteg és beteg, állampolgár és állampolgár
között, ami a hátrányos megkülönböztetés
alkotmányos tilalmába ütközik.
A vallásos emberek adófizető
polgárok, adóforintjaik segítik fenntartani az állami
és önkormányzati intézményeket. Ha a közfeladatokat
átvállaló egyházi intézmények
a vallásos embereket külön terhelik, akkor valójában
kettős adófizetésre vannak kényszerítve.
A Kormány ugyanolyan támogatásban fogja részesíteni
az egyházak közfeladatokat átvállaló oktatási,
kulturális, egészségügyi, szociális, karitatív
intézményeit, mint a hasonló tevékenységet
végző állami és önkormányztai intézményeket.
A Kormány az egyházi ingatlanoknál
a korábbi kötelezzetségek és szerződések
maradéktalan betartásával törekszik a mielőbbi
tulajdonrendezésre.
A Kormányt alkotó politikai pártok
üdvözölték az Apostoli Szentszékkel kötött
megállapodást és tudomásul vették a
megállapodásban foglalt, a személyi jövedelemadó
1%-ának átutalására vonatkozó
konstrukciót. Az így befolyó összegek azonban
nem mutatják egy adott egyház, vallási közösség
tényleges társadalmi támogatottságát,
hanem pusztán a magasabb jövedelemmel rendelkező rétegek
általi kedveltséget. Az "1%-os modell"-ből a nyugat-európai
gyakorlattal ellnetétben, a nyugdíjasok, a fiatal értelmiségiek,
tehát a történelmi egyházak híveinek jelentős
részét adó társadalmi csoportok valójában
ki vannak zárva, hiszen ők életállapotukból
következően nem, vagy alig fizetnek személyi jövedelemadót.
Ezért a kiegészítő támogatásoknál
nem az adott egyház, vallási közösség részére
juttatott összeg nagyságát, hanem a rendelkezők
számát kell alapul venni . A Kormány keresi a megoldást,
a konstrukció kiszélesítésére a létszámarányos
elosztás irányába, hogy a SZJA-t nem fizető
állampolgárok is részt vegyenek az adóbevételből
származó közpénzek elosztásában.
A Kormány rendezni fogja a hittanórák finanszírozását
a többi fakultatív tárgyhoz hasonló finanszírozási
garanciák útján. Szorgalmazza, hogy a hittan fakultatív
alapon, de védett időben kerüljön oktatásra.
A protestáns egyházak felépítéséből
következően az Apostoli Szentszékkel kötött
megállapodás járadékkonstrukciója számukra
nem megfelelő. Ezért a protestáns egyházak
és a MAZSIHISZ részére a Kormány, velük
együttmüködve belső egyházfelépítésüknek
megfelelő konstrukciót dolgoz ki.
A református egyháznak komoly hátrányt
okozott a hiéleti támogatás rendszerének változása.
A létszámarány mellett a feladatvállalás
nagyságát vették figyelembe, ezek után a közegyházi
feladatok ellátását a pénzben visszakért
ingatlanok értékéből képzett járadékkal
kivánták biztosítani. A protestáns egyházaknak
azonban aránytalanul kevés ilyen ingatlanuk van. Ezen túlmenően
a vagyon nem a közegyházé, a Zsinaté, hanem az
egyes egyházközségeké, így a kapott járadék
is az egyes egyházközségeket illeti. Ebből viszont
nem fedezhetők közegyházi feladatok. Ezért a
Kormány fontosnak tartja a református egyházzal is
megkötendő mielőbbi megállapodást, a gondot
okozó kérdések megnyugtató rendezését.
A jelenlegi egyházalapításokra
vonatkozó szabályozás méltatlan helyzetet termet
a valódi egyházak számára. Vallási,
vagy önmagukat vallásinak nevező csoportok "egyházként"
történő megjelenésével ma elégséges
feltétel száz fő, ráadásul tényleges
tartalmi kontroll nélkül. A vallási közösségek
egyházként való megnevezését és
müködését tényleges társadalmi támogatottsághoz
vagy történelmi honossághoz kell kötni.
A Kormány az egyházi személyek
társadalombiztosítási nyugdíját a többi
állampolgár nyugdíjához hasonló méltányossággal
állami költségvetésből kívánja
biztosítani.
A Kormány az ezeréves évforduló
ünnepére előkészülendő, erőfeszítéseket
tesz - beleértve a legfontosabb egyházi épületek
felújítását is - a Szent István-i államalapítás
és a kereszténység felvételének méltó
megünneplésére.
Tekintettel arra, hogy az egyházak, illetve az egyházi
fenntartású intézmények tevékenysége
különböző szaktárcák felelősségi
területéhez tartozik, szükséges, hogy az érintett
minisztériumok feledatkörében megjelenjen az egyházakkal
kapcsolatos feladatok ellátása, és létrejöjjenek
a feladat által igényelt szervezeti egységek. A Kormány
sürgősen megteszi az ehhez szükséges kormányrendelet-módosításokat.
Az Egyházi Kapcsolatok Helyettes Államtitkárságának
a feladatköre az Alkotmány, az 1990. évi IV. törvény,
az 1997. évi CXXIV. törvényből következően
a magyarországi és nem magyarországi egyházakkal
való kapcsolattartás, (utóbbi esetben az illetékes
központi közigazgatási szervekkel együttmüködve)
a területből következő jogszabályok, határozatok
előkészítése, a költségvetési
törvény vonatkozó részeinek előkészítése,
a szükséges jogértelmzési feladatok ellátása
és végrehajtása, továbbá az 1991. évi
XXXII. törvény alapján a volt egyházi ingatlanok
tulajdonrendezéséből fakadó feladatok ellátása.
A kormányzati struktúra átalakítása
következtében a Egyházi Kapcsolatok Helyettes Államtitkársága
közvetlen irányítását jelenleg a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes
államtitkára látja el.
Egyházpolitikai célkitűzések
eddigi lépései
1998. december hónapban aláírásra
kerültek a protestáns egyházakkal kötött ún.
járadék megállapodások (a protestáns
egyházakat jellemző sajátosságok figyelembe
vételével), így, a Magyarországi Evangélikus
Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, valamint
a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyével és a Magyarországi
Zsidó Hitközösségek Szövetségével
kötött megállapodás.
Folyamatosan történik az egyházankénti
ingatlanrendezési jegyzékek Kormány elé terjesztése
az 1991. évi XXXII. tv. alapján (A Magyar Katolikus Egyház
vonatkozásában elkészült, a kormány elfogadta
,1046/1999. V.5 Korm, a többi egyház esetében folymatosak
a jegyzéket előkészítő egyzeztető
bizottsági tárgyalások), 1999. szeptemberre elkészülnek.
Ezzel összefüggésben a következő költségvetési
évben az egyházi ingatlanrendezésre fordítandó
költségvetési előirányzat további
növelése, majd ennek a szintentartása szükséges
ahhoz, hogy az ingatlanrendezés a hatályos törvényi
előirások szerint 2011-ig valóban befejeződjék.
Folyamatos továbbá az előkészület
a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve
az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv.
módosítására vonatkozó javaslat kidolgozására.
Ez kétharmados jogalkotási tárgy, így várhatóan
módosítása csak körültekintő előkészítés
alapján vihető keresztül.
Az 1999. évi költségvetés
a rendszerváltás óta egyházpolitikai
szempontból a legkiegyensúlyozottabbnak tekinthető,
azzal az egyházak többsége elégedett. A költségvetés
részéről 1999-től ismét elismert és
támogatott feladat a hittanoktatás támogatása.
Megkezdődött a komplexen az egyházakra
vonatkozó jogértelmezési, jogalakalmazási tanulmányok
elkészítése-összeállítása
a további teendők EU csatlakozással is összefüggő
meghatározása érdekében, pl.: a közoktaás,
a felsőoktatás, a hadkötelezettség, az egyházfinanszírozás,
az egyházak közfeladatellátó tevékenységével
és azokból következő társadalombiztosítási
stb. területek elemzése tekintetében.
Továbbra is folytatódik a Vatikán-Magyar
Kormány képviselőiből, delegáltjaiból
álló egyztető fórum, a "vatikáni" katolikus
megállpodásból következő jogharmonizációs
ágazati feladatok áttekintése tárgyában(oktatási-,
kulturális-, gyüjteményi intézmények,
stb.).
Komplex javaslat kidolgozása a határon
túli magyar testvéregyházak magyarországi ingatlanigényeinek
kezelésére.
Az Egyházi Kapcsolatok
Helyettes Államtitkársága által küldött
anyagok alapján.
|