|
Nyilatkozat a katonai szolgálatról Magyar Katolikus Püspöki Kar
Budapest, 1992. június 10.
A katonai szolgálatot teljesítő katolikus fiatalok lelki
gondozásának kérdéséről ismételten tárgyalt a Konferencia. Ezzel
kapcsolatban felmerült a katonai szolgálat megtagadásának
lelkiismereti problémája is. A Konferencia ezzel kapcsolatban a
következő nyilatkozatot tette:
1. A lelkiismereti okból való szembefordulásnak több típusa van. Az
egyik a szembefordulás a civil életben, az „egyet nem értés joga”,
vagyis elutasítása annak, hogy elfogadjunk bizonyos tanításokat,
törvényeket vagy szokásokat, amelyeket ellentétesnek ítélünk az
igazsággal, a hittel és erkölccsel, mert „inkább kell
engedelmeskedni Istennek,mint az embereknek!”(ApCsel 5,29). Ezt az
Egyház kezdettől fogva gyakorolta, „mítosztalanítva” az állami
mindenhatóság elvét, védve a lelkiismereti szabadságot. Az ateista
államban így hirdette puszta létével a másként gondolkodás jogát, a
nehéz körülmények között végzett iskolai és templomi hitoktatással a
szülők jogát gyermekeik keresztény nevelésére, az abortuszt elítélő
körlevelével (1956. október 22.) a meg nem születettek jogát az
életre.
2. Másik típusa a szembefordulásnak a katonai szolgálat
lelkiismereti okokból való megtagadása. A Zsinat a katonai szolgálat
lelkiismereti okból való megtagadásával nem foglalkozott, viszont
gondolt a szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadókra. A Gaudium et spes 79,2-ben ezt
írja: „Méltányosnak látszik továbbá, hogy a törvények megértően
intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak
fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét.”
Méltányosnak tartja tehát a Zsinat, hogy - az emberi személy
tiszteletéből kiindulva - a civil hatóságok keressenek e szolgálat
megtagadóknak törvényes státust,bizonyos feltételek teljesítése
esetén.
3. A katonai szolgálatról azt írja a Gaudium et spes 79,5- ben: „Akik pedig
katonáskodva szolgálják hazájukat, ne másnak tekintsék magukat, mint
olyanoknak, akik a népek biztonsága és szabadsága felett őrködnek.”
Ha szolgálatukat ebben a szellemben végzik, a béke
megszilárdításához járulnak hozzá.
4. A katonai szolgálat tehát nem ellenkezik a katolikus hittel,
katolikus hite miatt senki sem köteles azt megtagadni.
5. Az Egyház természetesen tiszteletben tartja a katolikus híveknek
is azt az állampolgári jogát, hogy egyéb lelkiismereti okok miatt a
katonai szolgálat fegyver nélküli módját, vagy a katonai szolgálat
helyett törvényileg biztosított egyéb szolgálatot válasszanak.
6. A Püspöki Kar kötelességének érzi, hogy a katonai szolgálatot
teljesítő katolikus fiatalok lelkipásztori gondozását előmozdítsa,
de tudatában van annak is, hogy ennek megoldása a nagy paphiány
miatt csak lassan és fokozatosan oldható meg.
Budapest, 1992. június 10.
Magyar Katolikus Püspöki Kar
|
|
|
Beteljesedett! Jn 19,12-42
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|