| 1802 |
I. Ferenc király visszaállítja a bencés, ciszterci és premontrei rendet, középiskolák átvételének kötelezettségével (ekkor válnak hazánkban „tanítórenddé”). |
| 1804 |
Az egri egyházmegyéből kihasítva felállítják a kassai és a szatmári püspökséget, Eger érsekség rangjára emelkedik. |
| 1805 |
A pesti egyetemen tanuló papnövendékek számára létrejön a Központi Papnevelő Intézet (Seminarium Centrale). |
| 1816 |
A munkácsi egyházmegyéből kihasítva létrejön a görög katolikus eperjesi püspökség. |
| 1820 |
Az esztergomi főkáptalan Nagyszombatból visszaköltözik eredeti székhelyére, megkezdődnek a nagyszabású építkezések Esztergomban, a „Magyar Sionon” (a bazilikát 1856-ban szentelik fel). |
| 1822 |
A pozsonyi nemzeti zsinat üdvös határozatokat hoz, de Bécs a jozefinizmus szellemében nem engedélyezi a pápai jóváhagyás kérését, valamint a király is csak 1826-ban adja meg jóváhagyását, miután a kormányszervek átdolgozták a kánonok szövegét. Ezért a zsinat hatása csekély marad. |
| 1822 |
Szepesy Ignác erdélyi püspök – Erdély közjogi különállására hivatkozva – saját egyházmegyei törvénykönyvet ad ki, amely teljesen a jozefinizmus hatását tükrözi. A Szentszék tiltakozásának hatására a kifogásolt részeket visszavonja, 1827-ben pedig a király áthelyezi Pécsre. |
| 1836 |
Az országgyűlés elrendeli a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1840-ben pedig a magyar nyelvű ügyintézést. |
| 1840-1841 |
Miután az 1832-36-os és az 1839-1840-es országgyűléseken heves vitákat váltott ki a vegyes házasságok ügye (a liberális világi katolikusok is a protestánsokat támogatták a klérussal szemben), Lonovics József csanádi püspök a püspöki kar megbízásából Rómába megy, ahol eléri, hogy XVI. Gergely pápa engedélyezi a passzív asszisztenciát, sőt érvényesnek ismeri el a protestáns lelkész előtt kötött házasságot is. Az 1843-44-es országgyűlés törvényesnek ismeri el a protestáns lelkész előtt kötött vegyes házasságot, a házasfelek megegyezhetnek a gyermekek vallásáról (reverzális). |
| 1841 |
Szaniszló Ferenc csanádi kanonok megalapítja a közéleti ügyekkel is foglalkozó katolikus folyóiratot, a Religiot (1848-tól Religio és Nevelés). |
| 1842 |
Hám János püspök letelepíti Szatmárnémetiben az irgalmas nővéreket (később önálló kongregáció: szatmári irgalmas nővérek). |
| 1848 |
A pesti forradalom után Lonovics csanádi püspök a papi rend nevében lemond a tizedről. Az áprilisi törvények közül a III. tc. szerint a főkegyúri jogot az uralkodó a minisztérium útján gyakorolja, a XX. tc. pedig kimondja a törvényesen bevett vallásfelekezetek egyenlőségét. Ez azt jelenti, hogy a katolikus vallás elveszíti államvallás jellegét, minek következtében a magyar püspökök többször tanácskozásra gyűlnek össze a katolikus autonómia ügyében. A forradalom utáni hónapokban nyugtalanság jelentkezik az alsópapság és a szerzetesek körében, radikális követeléseket fogalmaznak meg. A Batthyány-kormány előterjesztése alapján az uralkodó betölti az üresedésben lévő püspöki székeket, így teljessé válik a magyar hierarchia, Hám János lesz a prímás (a pápai megerősítés elmarad). |
| 1848 |
Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok megalapítja a Jó és olcsó könyvkiadó társulatot, ami 1852-ben a Szent István Társulat nevet veszi fel. |
| 1848-1849 |
A szabadságharc első szakaszában, 1848 őszén a püspökök igyekeznek közvetíteni a magyar kormány és az udvar között. Számos pap és szerzetes nemcsak tábori lelkészként, hanem honvédként is részt vesz a harcokban. 1849 januárjától azonban a főpapok egy része Bécsbe menekül. A Habsburg-ház trónfosztása után csak Horváth Mihály kinevezett csanádi püspök, kultuszminiszter tart ki a Kossuth-kormányzat mellett. |
| 1849 |
A szabadságharc leverését követő megtorlás az egyháziakat is jelentős mértékben sújtja: a püspökök egy részét elmozdítják, papokat is halálra ill. súlyos fogságra ítélnek. Az újonnan kinevezett esztergomi érsek, Scitovszky János igyekszik közbenjárni az elítélt egyházi személyek érdekében. |
| 1850 |
I. Ferenc József (1848-1916) jelentős kedvezményekben részesíti az egyházat: eltörli a királyi tetszvényjogot (placetum), biztosítja a püspökök szabad érintkezését a pápával, megszünteti az egyházkormányzat állami ellenőrzését. |
| 1850 |
Az első modern értelemben vett püspökkari konferencia Esztergomban. |
| 1850 |
Az erdélyi román görög katolikusok számára I. Ferenc József megalapítja a lugosi és a szamosújvári püspökséget, Gyulafehérvár-Fogaras érsekség rangjára emelkedik. |
| 1852 |
Uralkodói rendelettel Zágráb érsekség rangjára emelkedik, és létrejön az önálló horvát egyháztartomány. |
| 1853 |
A jezsuiták újra letelepednek Nagyszombatban. |
| 1855 |
I. Ferenc József a katolikus egyház számára igen előnyös birodalmi konkordátumot köt a Szentszékkel. Magyarországi jogérvénye vitatott marad, az alkotmányosság helyreállítása (1867) után pedig a magyar parlament nem hajlandó becikkelyezni. |
| 1856 |
Szabóky Adolf piarista Pesten megalapítja a Katolikus Legényegyletet. |
| 1857 |
A mariazelli nemzeti zarándoklat (harmincezer fő részvételével) az egyik legjelentősebb hazafias megmozdulás az önkényuralom éveiben. |
| 1858-1860 |
A szegény iskolanővérek megtelepednek Temesváron és Kalocsán (később önálló kongregációk: szegedi és kalocsai iskolanővérek). |
| 1860 |
Scitovszky prímás elnökletével ülésezik az esztergomi értekezlet, amelynek katolikus és protestáns résztvevői javasolják az uralkodónak az országgyűlés összehívását. |
| 1861 |
Megalakul a Szent László Társulat, a határon túli, elsősorban moldvai és bukovinai katolikus magyarok megsegítésére. |
| 1860 |
Lonkay Antal szerkesztésében megjelenik az első katolikus politikai napilap, az Idők Tanúja (1868-tól Magyar Állam címen). |
| 1863 |
Knauz Nándor esztergomi kanonok megalapítja a Magyar Sion című hittudományi folyóiratot. |
| 1867-től |
A kiegyezést nyomán kialakított új kormányzati struktúrában a katolikus egyház ügyeivel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM, kultuszminisztérium) I. ügyosztálya foglalkozik (1949-ig áll fenn). |
| 1867 |
Erdélyben a R. K. Státus nevű, egyházi és világi tagokból álló testület hatáskörébe kerülnek az egyház vagyoni és iskolai ügyei (1932-ig működik). |
| 1868 |
Az Eötvös-féle népiskolai törvény szabályozza az állam főfelügyeleti jogát a felekezeti iskolák fölött. |
| 1868 |
A parlament kimondja a felekezeti viszonosságot (a keresztény felekezetek között szabaddá válik a vallásváltoztatás), egyúttal államilag szabályozza a vegyes házasságokból született gyermekek vallását a „nem nemet követ” elv alapján. |
| 1869-1870 |
Az I. Vatikáni Zsinaton a magyar püspökök többsége a pápai tévedhetetlenség kimondását ellenzők táborába tartozik, és még a végső döntés előtt távozik Rómából. A dogma elfogadása után a magyar kormány felújítja a királyi tetszvényjogot, és megtiltja a hittétel kihirdetését. Ennek ellenére egy-két éven belül minden magyar püspök aláveti magát a pápai rendelkezéseknek. |
| 1870-1871 |
Ülésezik a báró Eötvös József (liberális katolikus) kultuszminiszter által támogatott I. országos autonómia-kongresszus, amely tervezetet dolgoz ki a katolikus tanügy és vagyonügy állami beavatkozástól független intézésére. A küldöttek között többségben vannak a világiak, közülük a radikálisok az autonómiát kiterjesztenék az egyházi állások betöltésére is. A tervezet királyi szentesítése elmarad, mivel sem a püspöki kar, sem a kormány nem kíván lemondani jogairól. 1900-ban újabb kísérlet történik az autonómia-szabályzat elfogadtatására (II. autonómia-kongresszus). |
| 1874 |
Megszűnik a káptalanok és konventek hiteleshelyi tevékenysége. |
| 1884 |
Fraknói Vilmos szervezőtevékenysége nyomán megindulnak a rendszeres egyháztörténeti kutatások a megnyitott Vatikáni Titkos Levéltárban (Vatikáni Magyar Okirattár). 1894-ben Fraknói saját villáját felajánlva megalapítja a Római Magyar Történeti Intézetet (ebben a formában 1906-ig működik). |
| 1884 |
Trefort Ágoston kultuszminiszter rendeletben utasítja a lelkészeket az 1868. évi törvény alapján nem hozzájuk tartozó gyermekek keresztlevelének átküldésére az illetékes felekezet lelkészéhez. A rendeletet sok katolikus pap a kánonjogra hivatkozva nem teljesíti („elkeresztelés”) |
| 1890 |
A Csáky Albin kultuszminiszter által kiadott „elkeresztelési rendelet” pénzbüntetéssel sújtja az 1868. évi törvény és a Trefort-féle rendelet megszegőit. A papság nagy része tiltakozik a rendelet ellen, amivel kezdetét veszi az ún. „magyar kultúrharc”. |
| 1894-1895 |
Ferenc József – alkotmányos uralkodóként, de lelkiismereti meggyőződése ellenére – szentesíti a „magyar kultúrharc” során hozott liberális egyházpolitikai törvényeket a polgári házasság és polgári anyakönyvezés bevezetéséről, a felekezetenkívüliség lehetőségéről és az izraelita vallás teljes recepciójáról. A házassági törvény lehetővé teszi, hogy a házasfelek megegyezzenek gyermekeik vallásáról (reverzális), ennek hiányában az 1868. évi törvény rendelkezése érvényesül („nem nemet követ”). |
| 1895 |
A „magyar kultúrharc” során erősödik meg a hazai politikai katolicizmus, amelynek legfontosabb szervezeteként gróf Zichy Nándor megalapítja a katolikus Néppártot. Ugyancsak ekkor alakul meg a katolikus egyesületek összefogására az Országos Katolikus Szövetség. Amikor Antonio Agliardi bécsi nuncius magyarországi látogatásakor a Néppárt támogatására buzdít, a kormány erőteljesen tiltakozik (Agliardi-affér). |
| 1898 |
Giesswein Sándor győri kanonok megalapítja a Keresztény Munkásegyesületet, a keresztényszocializmus hazai szervezetét. |
| 1900 |
A pesti egyetem termeiből eltávolítják a feszületeket, ami vitát vált ki az egyetem katolikus jellegéről (kereszt-ügy). |
| 1900-tól |
Az évente megrendezésre kerülő Katolikus Nagygyűlések az öntudatra ébredő katolicizmus nagyszabású seregszemléi. A gyűlések fő szónoka Prohászka Ottokár esztergomi teológiai tanár, 1905-1927 között székesfehérvári püspök. |
