Magyarok Krisztus nyomában
2008. augusztus 6. szerda 13:26 
A magyarok a kereszténység felvétele óta mindig örömmel vették kezükbe a zarándokbotot, hogy eljussanak arra a földre, amelyet Jézus lába is érintett. Gyürki László az eltelt évezred jó pár zarándokának ered a nyomába a Szent István Társulatnál megjelent könyvében. A Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön című kötet azt is bemutatja, ez alatt az ezer év alatt milyen magyar alkotások keletkeztek Krisztus szülőföldjén.Zsidók, keresztények és mohamedánok számára Palesztina – és mindenekelőtt Jeruzsálem – az élő Isten földjét jelenti, ahol a legintenzívebben kapcsolatba lehet lépni vele, ahol erőt, bátorságot és hitet lehet meríteni. Magyarországról is azért indultak el újra és újra keresztény zarándokok, hogy a Szentföld közvetlen közelségében Istenhez is egyre közelebb jussanak.
Palesztinába eljutni azonban nem volt olyan könnyű a régmúlt korok emberének, mint mai társaiknak. A zarándokok megpróbáltatásairól külön kis írást olvashatunk Gyürki László könyvében. A pápai prelátus, aki évtizedek óta ír tanulmányokat és útikönyveket a Szentföldről, e munkájában főképp útjukat írásban is megörökítő magyar zarándokokkal ismerteti meg az olvasót, legyen az a keresztes hadjáratot viselő II. Endre, Ferenc József és családja, vagy éppen a szentévi nemzeti zarándoklatra érkezettek 2000-ben.
A szentföldi utazók elmélyülését segítették a fokozatosan felépült templomok is, amelyekben őseink megannyi módon otthagyták nyomukat az idők során. A harcok és háborúk miatt ezekből számos nem érte meg korunkat, így például Szent István zarándokháza vagy a jeruzsálemi magyar ispotály, ám szerencsére sok szentélyt díszítenek magyar vonatkozású emlékek. Magyarul is olvasható például a Miatyánk az Olajfák hegyén; a Sion hegyén álló, a Szűzanya elszenderülésének helyeként tisztelt Dormitio-templomban számos magyar relikviát örző oltár található. Magyar mozaikkal dicsekedhet az Agónia-bazilika és a názáreti bazilika, sőt a Jordán mellett is áll magyar tábla, és az osztrák-magyar zarándokház is őrzi a monarchia zarándokainak emlékét.
Majsai Mór szép kezdeményezésével is foglalkozik a könyv: a ferences szerzetes szentföldi biztosként hétszer járt Jézus szülőföldjén. Fel akarta építeni a „Magyar Szentföldet” Budapesten, a Hűvösvölgyben, ahol az eredeti szentföldi kegyhelyek pontos mása fogadta volna a zarándokokat. A Magyar Szentföldnek tíz szentélye elkészült Molnár Farkas tervei nyomán, a kupola azonban már csak terv maradt a ferences barátok elhurcolása után. Az egykor nyolctermes szentföldi múzeumot is működtető templom szerepel a visszakért egyházi ingatlanok listáján, de egyelőre nem kapta vissza az Egyház.
(Forrás: MKPK Sajtóiroda)