Krisztus világossága
2009. április 11. szombat 16:00 
Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Ese, húsvét vigíliájával érkezik el a Katolikus Egyház legnagyobb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
A vigília szertartása a IV. századig vezethető vissza. Már akkorra kialakult a négy lényegi rész: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a Frank Birodalomban már a VIII. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a XII. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját (a kereszt jelének, az évszámnak, valamint az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése). A glóriára ismét megszólalnak a harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániájával. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket, ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. A vigília ünnepségét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, általában sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt a húsvétvasárnap reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág felé is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.
A szertartások rendje a püspöki székhelyeken