A tavalyi országos gyûjtés eredménye 29 millió forint volt.
Szentföldrõl indult útjára a kereszténység, amely ma már az emberiség legnépesebb vallási közössége. Krisztus szülõföldjén azonban, amely három monoteista vallásnak is a bölcsõje, sok évszázada a puszta fennmaradásukért küzdenek a keresztények, és az utóbbi évtizedekben számuk évrõl évre apad.
Jelenleg Izrael lakosságának mindössze 2 százaléka keresztény. A katolikusok száma 90 ezer, többségük palesztin. A háborús viszonyok és a munkalehetõség hiánya miatt a kis keresztény közösségek napról napra fogynak, kilátásaik bizonytalanok, igen sokan elvándorolnak.
Ignace Moussa Daoud bíboros, a vatikáni Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa március 2-án felhívással fordult a világ katolikusaihoz a Szentföld keresztényei javára esedékes idei gyûjtés elõkészítésére. A bíboros szerint a mostani "drámai helyzetben" még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szentföldi keresztényekre imában és anyagiakban egyaránt. A Szentföld keresztényei ugyanis most "különösen elszigeteltnek érzik magukat".VI. Pál pápa mondta még a hetvenes évek elején: „Ha a szentföldi testvéreink jelenléte megszûnik, akkor eltûnik az élõ tanúságtétel is a Szentföldön, és a szent helyek múzeumokhoz hasonlítanak csupán. Nélkülözhetetlen, hogy Jézus mûködésének, halálának és feltámadásának helyszínén élõ keresztény közösség tegyen tanúságot hitünkrõl!”
Nagy segítséget jelentettek a helybeli keresztények számára a szentföldi zarándokutak, amelyek több ezer hívõt juttattak munkához és ezáltal megélhetéshez, de a háborús viszonyok miatt egyre kevesebb zarándok érkezik.Igazi megoldás a Szentföld békéje lenne, ezért II. János Pál pápa kéri a katolikusokat, hogy buzgó imádságban forduljanak Istenhez annak érdekében, hogy megszûnjön a gyûlölet és a háborúskodás a Szentföldön.

MKPK Sajtóiroda/MK