1700 év telt el azóta, hogy Nagy Konstantin császár 313-ban rendelettel garantálta a vallási és lelkiismereti szabadságot, véget vetve a több évszázados keresztényüldözésnek a Római Birodalomban. A keresztények azóta szabadon gyakorolhatják vallásukat; e talajon fejlődhetett ki a mai európai társadalom.

1700 év távlatából, a kontinens fejlődése szempontjából oly jelentős császári rendelkezés emlékére a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus a CCEE közreműködésével tanulmányi konferenciát szervezett Isztambulban a vallásszabadság témakörében május 17-18-án.   Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka meghívására az európai katolikus és ortodox egyházakat képviselő két küldöttség találkozik Isztambulban. 

A találkozót Bartolomaiosz pátriárka nyitotta meg május 17-én délelőtt, majd felszólalt Emmanuel franciaországi metropolita és Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke. A bíboros köszöntötte a szeminárium résztvevőit, külön köszönetet mondott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának és Emmanuel franciaországi metropolitának részvételükért és azért, hogy együttműködtek az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsával ennek a találkozónak az előkészítésében. Ez világos jele annak is, hogy az egyházaink közötti barátságban és közeledésben megtett immár több éves út, gyümölcsözik – jegyzete meg Erdő Péter.

A milánói ediktum 1700. évfordulója jó alkalom, hogy a vallásszabadságra vonatkozóan ma újra hangsúlyozzunk néhány alapvető pontot. A vallásszabadsághoz való jog nem kizárólag az evilági hatóságok elismeréséből születik meg és fejlődik tovább. Ez a jog valójában az emberi méltóságban gyökerezik, ez a méltóság pedig végső soron onnan ered, hogy az ember Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. S ahogy a II. Vatikáni Zsinat is megerősítette, az embernek keresnie kell az igazságot, és arra hivatott, hogy amikor megtalálta, csatlakozzon hozzá és egész életét ahhoz alakítsa. 

 

Nemcsak az egyénnek, hanem a közösségnek is rendelkeznie kell szabadsággal. A vallásgyakorlás általában nem csak az egyéni életet érinti, hanem határozott közösségi vonásai is vannak. Konstantin császár korával ellentétben, korunknak olyan jellemzői vannak, amelyek különösen is fontossá teszik, hogy a vallásszabadság témájával foglalkozzunk.

Napjaink kultúrájának egyik vonása, amely nagymértékben jellemzi Európát: Isten gyakorlati elutasítása, akit gyakran valami elvont és távoli dolognak tekintenek. Ebben az összefüggésben szinte természetes a vallást és az Istennel való kapcsolatot szubjektív véleménynek tekinteni, amelynek ennél fogva nem lehet társadalmi vonatkozása, hanem az egyén magánszférájába kell visszavonulnia. Így az állami – vagy nemzetek felett álló – hatalmak is legfőbb tekintélyként értelmezik magukat, és elutasítják azt a – magán vagy közösségi – lelkiismereti kötelességet, hogy tevékenységükben az Abszolút legyen a támpont.

Ez az év és ez a szeminárium segítsen újra felfedezni a vallásszabadság valódi értékét, segítsen még inkább tudatára ébredni annak, hogy milyen fontos megóvni ezt azt értéket a mai Európában - fogalmazott Erdő Péter.

A vallásszabadság történelmi, jogi és politikai szempontjait tanulmányozó konferencia helyszíne a Beşiktaş városnegyedben található Conrad Hotel. A konferencia első napján Erdő Péter bíboros átadta Az Esztergomi Bazilika című színes illusztrációkkal gazdagon díszített kötetet, és Vigh Kristóf Magyar virrasztás című CD-jét Bartolomaiosz pátriárkának. A CD-n hallható zenei anyag: bizánci alkonyati és napkeleti zsolozsma ősi magyar dallamokon. 

A konferencia további részében a résztvevők szakértők segítségével három szempontból vizsgálják majd a vallásszabadság témáját: a vallásszabadság a vallási közösségek szempontjából (zsidó, muzulmán, ortodox és katolikus felszólalásokkal); a vallásszabadság valós helyzete a világban; illetve a vallás, a politika és a társadalom kapcsolata.

A találkozó végén, május 18-án a résztvevők meglátogatják Nagy Konstantin halálának emlékhelyét.   

CCEE/Magyar Kurír

Fotó: Héray András