II. János Pál pápa Erdő Péter bíborost a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció tagjává nevezte ki
2005. január 26. szerda 18:34


II. János Pál pápa Erdő Péter bíborost kinevezte a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció (Congregatio de Cultu Divino et Disciplina Sacramentorum) tagjává, amelyről a főpásztort január 24-én kelt levelében Francis Arinze bíboros, a testület prefektusa értesítette. Ezzel a magyar prímás az Apostoli Szentszék immár négy központi hatóságának lett szavazati joggal rendelkező tagja (a korábbi három hatóság: az alkotmánybírósági funkciókat betöltő Pápai Törvénymagyarázó Tanács, a legfelsőbb bíróság feladatát ellátó Apostoli Szignatúra és a Katolikus Nevelés Kongregációja).

Mint a neve is mutatja, két hatóság egyesítéséből jött létre a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció. A nagymúltú Rítuskongregációt VI. Pál pápa 1969. V. 8-án átalakította. Leválasztotta belőle a Szenttéavatási Ügyek Kongregációját. A fennmaradó részt pedig Istentiszteleti Kongregációnak nevezte. A Szentségi Kongregációt viszont X. Pius pápa külön szervként hozta létre 1908. VI. 29-én. E két utóbbi intézményt aztán VI: Pál pápa 1975. VII. 11-én egyesítette. II. János Pál pápa 1984. IV. 5-én ismét szétválasztotta őket, elkülönítve az inkább liturgikus- kultikus és a túlnyomóan jogi, fegyelmi teendőket. A Pastor Bonus kezdetű apostoli rendelkezéssel azután újra egyetlen kongregáció lett a kettőből, s így a megszentelői feladat gyakorlásával kapcsolatos témakör újra egy kézbe került.

A kongregáció illetékessége – tiszteletben tartva a Hittani Kongregáció jogkörét – liturgikus téren kiterjed mindarra, ami az Apostoli Szentszékre tartozik a liturgia szabályozása, előmozdítása, valamint a szentségek terén. Gondoskodik a liturgikus szövegek összeállításáról felülvizsgálja saját helyi, vagy rendi liturgikus könyveket fordításokat. Foglalkozik az ereklyék, a védőszentek témakörében, adományozza a basilica minor címet. Felügyel a szentségkiszolgáltatás liturgikus és kánoni fegyelmére, valamint a népi vallásos gyakorlatokra. Szentségi téren az egyes szentségekkel kapcsolatos problémák tartoznak rá, így például felmentések a szentelési szabálytalanságok és akadályok alól, a házasságkötési forma alól, a házasságok utólagos érvényesítése stb.

A kinevezés a Bíboros-prímás eddig betöltött feladatait nem érinti.

(Főegyházmegyei Hivatal / Magyar Katolikus Rádió / Magyar Kurír)