Az elmúlt év utolsó hónapjainak eseményei, a költségvetési törvény diszkriminatív intézkedései, a katolikus iskoláknak a médiában folytatott lejáratása különös hangsúlyt ad az idei gyűjtésnek.

1950 és 1990 között mindössze nyolc katolikus gimnázium működött hazánkban. 1990-ben megkezdődött a katolikus intézményhálózat újbóli kiépülése, melynek eredményeként ma már az összes óvoda 1,2 %-a, az általános iskolák 2,6 %-a, a kollégiumok 10,8 %-a, a középiskolák 8,5%-a katolikus; szám szerint 195 önálló intézmény és intézményi központ, az intézményi központokban működő tagintézményekkel együtt 312 intézmény.

A teljes magyar közoktatáson belül a katolikus intézmények száma eléri a 4 %-ot: 62 óvoda, 102 általános iskola, 55 gimnázium, 30 szakképző intézmény, 52 diákotthon, 1 napköziotthon, 10 alapfokú művészetoktatási intézmény. Négy intézményben folyik nemzetiségi oktatás, 7 intézményben speciális képzés: hátrányos helyzetű és enyhe értelmi fogyatékos tanulók szakképzése, cigány kisebbség integrált oktatása, vak és halmozottan fogyatékos gyermekek általános iskolai oktatása, nevelése, kollégiumi elhelyezése.

A katolikus intézményben tanulók létszáma az idei tanévben 64.022 fő (az előző tanévben 60.552 fő volt), a pedagógusok száma 5.178 fő, közülük 264 szerzetes- illetve paptanár.

A sikeres egyetemi, főiskolai felvételi arányok alapján felállított sorrendben az 55 katolikus gimnáziumból 15 szerepel az első 115 gimnázium között. Ez igen szembetűnő eredmény az iskolák arányához viszonyítva.

A katolikus középiskolákban folyó munka színvonaláról és sajátosságáról azonban a legpontosabb képet az az összehasonlítás mutatja, amely az egyes iskolák esetében a “hozzáadott értéket”, vagyis nem a felvételt nyertek arányát, hanem az iskolák felzárkóztató képességét vizsgálja. E tekintetben a legeredményesebb 10 magyar gimnázium közül három katolikus intézmény, helyezésük pedig 1., 3. és 9. hely.

(MKPK Sajtóiroda / www.katolikus.hu )

(fotók: www.aporisk.hu, www.osb.hu)