Európa evangelizációja - lezárult a CCEE monacói közgyűlése
2016. október 11. kedd 15:16


Az idén negyvenöt éve fennálló CCEE (Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa) éves közgyűlése október 6 és 9. között zajlott a Monacói Nagyhercegségben, Bernard Barsi monacói érsek meghívása nyomán.

Az intenzív és gyümölcsöző tárgyalásokat erős testvéri légkör jellemezte, amin érződött a földrész népei iránt érzett lelkipásztori szeretet. Az ezekben a napokban megtapasztalt mély egységből kiindulva a püspökök újra kinyilvánították elkötelezettségüket, hogy együtt gondolják át, mely utakon kell járniuk az eltérő társadalmi és egyházi valóságok minél teljesebb kihasználása érdekében. A Püspöki Szinódus soron következő ülésének bejelentett témája nyomán a püspöki konferenciák elnökei úgy határoztak, hogy a közös gondolkodás eljövendő szakaszaiban a CCEE reflexiójának és munkájának középpontjába az ifjúsági pasztorációt, a fiatalok hitét és a hivatásgondozást állítják.

A monacói ülést gazdagította a találkozó II. Albert nagyherceggel, aki vendégül látta és audiencián fogadta a Hercegi Palotában az európai püspökségek képviselőit.

Monacóban a püspöki konferenciák elnökei megválasztották a CCEE új elnökségét a 2016-2021 közötti öt éves időszakra. Elnökké Angelo Bagnasco bíboros genovai érseket, az Olasz Püspöki Konferencia elnökét választották meg. Az alelnökök Vincent Nichols bíboros, westminsteri érsek, Anglia és Wales Püspöki Konferenciájának elnöke, valamint Stanisław G±decki poznańi érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke lettek.

A közgyűlés köszönetet mondott a leköszönő elnökségnek, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapest érseknek (a CCEE 2006 és 2016 közötti elnökének) valamint Angelo Massafra scutari-pülti érseknek az Egyház java érdekében végzett munkájukért és azért az elkötelezettségért, amellyel az európai püspöki konferenciák közötti testvéri egységet igyekeztek elősegíteni.

Az idei közgyűlésen a következő témákat tárgyalták meg a résztvevők: a CCEE küldetése az európai egyházban; a keresztények helyzete a világban, különösképpen a Szentföldön; az ortodox egyházakhoz fűződő kapcsolatok, különös tekintettel Ferenc pápa és Kirill pátriárka nemrégen Kubában létrejött találkozójára. Ezen az eszmecserén részt vettek a többi földrész egyházi szervezetei, Afrika (Secam), Latin-Amerika (Celam), Ázsia (FABC) és Óceánia (FBCO) képviseletében, többek között tájékoztatva a hallgatóságot az egyházat a saját földrészükön érintő kihívásokról.

A püspökök elutaztak Nizzába, a 2016. július 14-én végbevitt merénylet áldozatainak emlékhelyéhez a „Promenad des Anglais”-en, hogy röviden együtt imádkozzanak és elmélkedjenek.

A találkozó során meghallgatták a CCEE különböző bizottságainak jelentéseit. A közgyűlés nagyra értékelte a kezdeményezéseket és terveket, és kifejezte háláját és nagyrabecsülését az elvégzett munkáért. Ezután a püspökök meghallgatták azokat az egyházi képviselőket, akik az európai intézményeknél végzik tevékenységüket, és pozitívan értékelték a brüsszeli apostoli nunciatúra, a COMECE, és a Szentszéknek az Európa Tanács mellett működő állandó missziójának munkáját.

A közgyűlés munkája azzal zárult, hogy a résztvevők tiszta és erőteljes üzenetet fogalmaztak, amelyben elítélték a világban élő keresztények üldözését és az intolerancia és hátrányos megkülönböztetés minden formáját, amelyben az európai keresztényeknek részük van. (Az üzenet a jelen közlemény végén található.)

A következő közgyűlését 2017. szeptember 28-ától október elsejéig Minszkben (Belaruszban) fogják megtartani, Tadeusz Kondrusiewicz minszki érsek, a Belarusz Püspöki Konferencia elnökének meghívására.

**********
A CCEE közgyűlése által elfogadott üzenet
Monacói Nagyhercegség, 2016. október 9.

Mint Európa püspöki konferenciáinak elnökei, akik éves közgyűlésünket tartottuk a Monacói Nagyhercegségben, megvizsgáltuk azt a drámai jelenséget, hogy a világ különböző részein növekszik az üldöztetés számos keresztény közösség ellen. Erőteljesen kinyilvánítjuk, hogy elítéljük ezeket az eseményeket, amelyek megsértik az emberi jogokat és főként a vallás szabadságához való jogot. Az irracionális erőszak megnyilvánulásai ezek, amelyeket gyakran vallási motivációra vezetnek vissza, visszaélve e hivatkozással és megsértve ilyen módon Isten nevét.
A mi kincsünk Ferenc pápa felvilágosult tanítása, aki sok alkalommal leleplezte az Istenre történő hamis hivatkozást az erőszak gyakorlása kapcsán. Ugyanezt hangsúlyozták közös nyilatkozatukban Ferenc pápa és Kirill pátriárka (2016. február 12-én), amint módunkban állt ezt tanulmányozni munkáink során.
Mi, a Monacóban egybegyűlt püspökök, lelkipásztori aggodalmunknak adunk hangot és azt kérjük a népek és nemzetek vezetőitől, hogy országaikban és nemzetközi szinten is azon dolgozzanak, hogy biztosítva legyen minden személy és minden közösség méltósága és teljes szabadsága, legfőképpen a legsebezhetőbbeké.
A vallások, amennyiben hitelesen azok, arra törekednek, hogy az emberi növekedés és teljes értelemben vett humán fejlődés tényezőivé váljanak. Ebben az összefüggésben kifejezzük kívánságunkat, hogy Európában, ahol számos társadalmi és kulturális hatás nyomására a kereszténységet mindinkább a perifériára szorítják hátrányos megkülönböztetés révén, fedezzék fel a felelősök, hogy az egészséges szemléletű laicitásban benne foglaltatik a vallásnak a társadalomban és a népek életében betöltött pozitív értékeinek elismerése.

Ha tagadják vagy eltörlik Jézus Krisztus Istenét az emberek életéből, ezzel nem a fejlődést biztosítják, hanem éppen a szellemi és erkölcsi elszegényedés kiindulópontját szolgáltatják, amely korunkat annyira jellemzi, és amelyből hosszabb távon társadalmi, gazdasági és kulturális beszűkülés is következik.

Szeretnénk megüzenni innen keresztény testvéreinknek, akik kirekesztettségtől vagy hátrányos megkülönböztetéstől szenvednek, és legfőként azoknak, akiket üldöznek, hogy mellettük állunk. Nem fogunk hallgatni és főképpen nem fogunk magatokra hagyni benneteket.

Gondolatunkban azok felé fordulva, akik Krisztusba vetetett hitüket megvallva haltak meg, megemlékezünk az ő tanúságtételül világító voltáról és megerősítjük a magunk elkötelezettségét.

Az Irgalmasság Szentévében jól tudjuk, hogy reménységünk alapja Jézus Krisztus személye, aki a megbocsátás és béke jó híre mindenki számára, és akit örömmel hirdetünk földrészünk népeinek.