Krisztus Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját a Szentháromság ünnepét követő vasárnap tartja az Egyház. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.

Az ünnepi körmenet kibővíti az Eukarisztia ünneplését: közvetlenül a szentmise után az Oltáriszentséget kivisszük a templomból, hogy a keresztény közösség a hitnek és a legszentebb Eukarisztia iránti tiszteletnek nyilvános tanúságát adja.

A hívek megértik és szeretik a körmenetben rejlő értékeket: tudatában vannak, hogy ők „Isten népe”, ami megvallja hitét Urának, és vele együtt halad, hogy nyilvánvalóvá váljon: „velünk az Isten”. A népi jámborság sajátos elemei, az utcák és ablakok díszítése, a virágcsokrok, az oltárok, amelyekre a körmenet megszakításakor az Oltáriszentséget kiteszik, az imák és az énekek Urunk dicséretével figyelve kifejezésre jutassák Krisztusba vetett hitünket.

Erdő Péter bíboros vezeti az úrnapi körmenetet Budapest belvárosában, amely 9.30-kor indul a pesti Ferences templomból. Útvonal: Belvárosi templom, Duna-korzó,  Roosevelt tér,  Zrínyi utca, Szent István-bazilika, ahol ünnepi szentmise kezdődik.

Budapest környékén több településen – például Budaörsön, Csömörön – az úrnapi körmenethez a hívek gyönyörű virágszőnyeget készítenek a templom előtti téren.

Fotó: Cser István