Evangelizáció: a cigányság szabadságának és méltóságának jövője
Cigánypasztorációs konferencia Dobogókőn
2007. március 27. kedd 12:00


Március 23. és 25. között Dobogókőn rendezte meg találkozóját a Nemzetközi Katolikus Bizottság a Cigányokért (CCIT). A konferencia témája: „Evangelizáció: a cigányság szabadságának és méltóságának jövője”. A nemzetközi bizottság szokásos éves találkozóján részt vett Stephen Fumio Hamao bíboros, a Vándorlók és Utazók Lelkigondozása Pápai Tanácsának volt elnöke, Keresztes Szilárd püspök, az MKPK Vándorlók és Útonlevők Bizottságának elnöke és mintegy húsz ország közel száz cigánypasztorációs referense. A konferencián szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros.

A tanácskozást levélben köszöntötte Renato Raffaele Martino bíboros, a Vándorlók és Utazók Lelkigondozása Pápai Tanácsának elnöke. Levelében buzdította a konferencia résztvevőit, hogy áldozatos és elszánt napi munkálkodásuk során is legyenek „erősek annak bizonysága által, hogy Isten az atyánk és szeret minket”. (A Pápai Tanács elnökének üzenete teljes terjedelmében a Magyar Kurír Dokumentumok rovatában olvasható.)

Andre Fossion belga jezsuita szerzetes „Evangelizálás az Evangélium szellemében” című előadásában három dolgot hangsúlyozott. Az első részben arra kívánt rávilágítani, hogy korunk a hit átadása tekintetében súlyos válságba került, ám ugyanebből a tényből következően a hit újragondolásának, a kezdésnek és újrakezdésnek ideje is eljött. A második részben kifejtette, hogy válságtól sújtott korunkban mit értünk azon a kifejezésen, hogy megtermékenyítő erejű pasztoráció. Végül néhány olyan magatartási formára hívta fel a figyelmet, amelyek kedvező körülményeket képesek teremteni ehhez a megtermékenyítő erejű pasztorációhoz és ennek következtében az eljövendő világ evangelizálásához.

A konferencia résztvevői ezt követően műhelymunkában számoltak be a cigányok lelkigondozása terén szerzett tapasztalataikról.

A délután során „A szabadság mint emberi méltóság” címmel három tanúságtétel hangzott el: Francisco Monteiro (Portugália), Jakob Pfeifer (Vajdaság, Szerbia) és Colette Lacombe (Franciaország). Végül a műhelymunka keretében három kérdésre keresték a választ:
– Mit lehet elmondani a cigányságról az európai társadalomban ismeretes átmenet és szekularizáció jelenségeinek fényében? Résztvevői-e ezen változásoknak, és vannak-e változások hagyományos értékeik tekintetében?
– Mennyire sikerorientált az e folyamatban való kísérésük? Mennyire vagyunk befogadóak és menyire tudjuk magunkat elfogadtatni velük?
– A „közösségi hit” és az „egyéni hit” kérdése kapcsán milyen különbözőségeket igyekezzünk elfogadtatni velük?

Az esti szentmisét Erdő Péter bíboros Hamao bíborossal és mintegy 20 paptestvérével mutatta be. Erdő Péter szentbeszédében a házasságtörő asszonyról szóló evangéliumi részből kiindulva: az isteni igazságosság és irgalom elválaszthatatlan egységéről beszélt. „Az egyháznak, amikor a vándorlók és a társadalom által elutasítottak szolgálatában végzi küldetését, Ura példáját kell követnie, s tanúságot kell tennie az isteni és emberi irgalmasságról, és a legnagyobb fokú megértésről, vagyis a szó hiteles értelmében vett toleranciáról. Ugyanakkor azonban Krisztus teljes üzenetét kell hirdetnie, amely mindannyiunkat arra kötelez, hogy megváltoztassuk az életünket, és válaszoljunk Krisztus önzetlen szeretetére. Csak ezzel az alázattal, a bűnbánat, az önzetlenség, s egyben a közös emberi értékek iránti komolyság magatartásával nézhetünk szembe a különböző etnikai csoportok, így a cigányok lelkipásztori szolgálatával is Európában. Valóban meg kell értenünk az ezen közösségekben lévő társadalmi és emberi viszonyokat, és segítenünk kell mindenkit, aki az Egyházban megismerte Krisztus világosságát, hogy szabadon közeledhessen a hithez és a szentségekhez, mindenféle szociológiai akadályok nélkül, akár a saját közössége, akár azon katolikusok részéről, akik külső és másodlagos dolgok alapján ítélnek, nem pedig úgy, mint Krisztus, a szív valódi szándéka szerint.”

„Az isteni igazságosság és irgalom harmóniája megtanít a helyes magatartásra, s erőt ad ehhez az apostolsághoz, amely annyira aktuális, és amelyre olyan nagy szükség van” – zárta homíliáját Erdő Péter bíboros

A hagyományoknak megfelelően ezen az estén maguk a résztvevők készítették a vacsorát: mindenki saját nemzetiségi ételeiből készített kóstolót.

A zárónapon Dúl Géza, a Váci Egyházmegye által alapított Ceferino Ház vezetője, függetlenített cigány kisebbségi lelkész a magyar cigányság helyzetéről és a pasztorációs tapasztalatokról tartott előadást.

A konferencián végül összegezték a műhelymunkákon felmerült kérdéseket, amelyekre a további találkozókon keresnek majd választ. A jövő évi találkozó helyszíne várhatóan Horvátország lesz.

Török Viktória/Magyar Kurír/katolikus.hu