A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 14-16. között megtartotta rendes őszi ülését. A testületet meglátogatta Juliusz Janusz pápai nuncius.
Fő napirendi pont a katolikus sajtó helyzete volt. A Püspöki Konferencia országos hálózatot törekszik kialakítani az egyházmegyei sajtóreferensek közreműködésével. A sajtófelelősök az MKPK Sajtóirodájával együttműködve egyre hatékonyabban kívánnak jelen lenni a társadalmi kommunikációban. A Püspöki Konferencia megvizsgálja egy internetes napilap beindításának lehetőségét. Változatlanul fontosnak tartja a Konferencia a már létező írott és elektronikus katolikus sajtótermékek további megerősítését.

Október 10-17. között kerül megrendezésre a mexikói Guadalajarában a 48. Eucharisztikus Világkongresszus. Ehhez kapcsolódóan egy éves lelki program megindításaként okt. 15-én a budapesti Szent István-bazilikában ünnepélyes szentmisét mutatnak be a Konferencia tagjai. 

 A Konferencia meghallgatta a titkár beszámolóját a mariazelli Közép-európai Katolikus Találkozóról Bécsben tartott értékelő ülésről.

Beer Miklós püspök tájékoztatta a Konferenciát a Boldog Apor Vilmos Tanítóképző Főiskola Zsámbékról Vácra történt áthelyezéséről.

Az elmúlt héten kapott értesítést a Konferencia az APEH-től a 2003. évi SZJA felajánlásokról.

Az APEH hivatalosan értesítette a Magyar Katolikus Egyházat arról, hogy az idén a személyi jövedelemadó 1%-ából 2 milliárd 178 millió Ft-ot ajánlottak fel a Katolikus Egyház részére, ami 16,94 %-kal, 316 millió Ft-tal magasabb az előző évi összegnél. Köztudott, hogy ezt az összeget majd csak 2005. januárjában folyósítja a költségvetés. Az összeg növekedése mellett a felajánlók száma szerény mértékben 7.738 fővel nőtt. A felajánlók számának a növekedése azért érdemel különös figyelmet, mert 2003-ban a ténylegesen adót fizetők száma - az adókedvezmények igénybevétele miatt – igen nagy mértékben, 666 ezer fővel csökkent. (1,1 millió fő a kedvezmények igénybevétele miatt ténylegesen nem fizetett adót, az összes adófizető száma 3.707 ezerről 3.041 ezerre csökkent.) A felajánlott összeg és a felajánlók számának növekedése az adózó állampolgárok egyház iránti elkötelezettségét és az adózó állampolgárok adóköteles jövedelmének emelkedését is mutatja. Amennyiben azok is rendelkezhettek volna, akiknek tényleges adófizetési kötelezettségük nincs, a felajánlók évek óta növekvő száma és aránya alapján további 151 ezer fővel nőhetett volna a Katolikus Egyház támogatóinak száma. Az elmúlt évi 666 ezer fős csökkenés önmagában 85-90 ezer támogató kiesését jelenti, akik helyett feltehetően új támogatók léptek be.

 A Katolikus Egyháznak 2004-ben a személyi jövedelemadó 1%-ából 7,3 milliárd Ft, emellett 3,2 milliárd Ft járadék, 2,4 milliárd Ft hitoktatási támogatás, 0,4 milliárd Ft gyűjteményi támogatás, 1 milliárd Ft kistelepülési támogatás, 0,6 milliárd Ft beruházási támogatás áll rendelkezésére a saját bevételeken és a közszolgálati tevékenység állami támogatásán felül. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának vállalkozási tevékenységből származó bevétele nincs.

 Köztudott, hogy az egyház által ellátott állami feladatokat a költségvetés az állami és a civil szférához hasonlóan normatív támogatásban részesíti. A közszolgálati tevékenység állami támogatása a Katolikus Egyház által ellátott közszolgálati feladat bővülése, valamint a tevékenységre jutó normatíva emelkedése miatt nőtt. Közszolgálati intézményeink állami finanszírozása – ennek megfelelően azok finanszírozási gondjai is – azonosak az önkormányzati intézményekével.

 A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki bármilyen módon – imával, munkával, adománnyal, illetve személyi jövedelemadója 1%-ával – támogatta a Magyar Katolikus Egyház tevékenységét. A jótevőkért 2004. december 8-án az ország minden templomában szentmisében megemlékezünk.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai Leányváron, 2004. szeptember 14.
(fotó: Szerdahelyi Csongor)