A Katolikus Egyház 2003. évi gazdálkodása
2004. szeptember 17. péntek 09:23


Köztudott, hogy az egyház által ellátott állami feladatokat a költségvetés az állami és a civil szférához hasonlóan normatív támogatásban részesíti. A közszolgálati tevékenység állami támogatása a Katolikus Egyház által ellátott közszolgálati feladat bővülése, valamint a tevékenységre jutó normatíva emelkedése miatt nőtt. Közszolgálati intézményeink állami finanszírozása – ennek megfelelően azok finanszírozási gondjai is – azonosak az önkormányzati intézményekével.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki bármilyen módon – imával, munkával, adománnyal, illetve személyi jövedelemadója 1%-ával – támogatta a Magyar Katolikus Egyház tevékenységét. A jótevőkért 2004. december 8-án az ország minden templomában szentmisében megemlékezünk.

Az APEH hivatalosan értesítette a Magyar Katolikus Egyházat arról, hogy az idén a személyi jövedelemadó 1%-ából 2 milliárd 178 millió Ft-ot ajánlottak fel a Katolikus Egyház részére, ami 16,94 %-kal, 316 millió Ft-tal magasabb az előző évi összegnél. Köztudott, hogy ezt az összeget majd csak 2005. januárjában folyósítja a költségvetés. Az összeg növekedése mellett a felajánlók száma szerény mértékben 7.738 fővel nőtt. A felajánlók számának a növekedése azért érdemel különös figyelmet, mert 2003-ban a ténylegesen adót fizetők száma - az adókedvezmények igénybevétele miatt – igen nagy mértékben, 666 ezer fővel csökkent. (1,1 millió fő a kedvezmények igénybevétele miatt ténylegesen nem fizetett adót, az összes adófizető száma 3.707 ezerről 3.041 ezerre csökkent.) A felajánlott összeg és a felajánlók számának növekedése az adózó állampolgárok egyház iránti elkötelezettségét és az adózó állampolgárok adóköteles jövedelmének emelkedését is mutatja. Amennyiben azok is rendelkezhettek volna, akiknek tényleges adófizetési kötelezettségük nincs, a felajánlók évek óta növekvő száma és aránya alapján további 151 ezer fővel nőhetett volna a Katolikus Egyház támogatóinak száma. Az elmúlt évi 666 ezer fős csökkenés önmagában 85-90 ezer támogató kiesését jelenti, akik helyett feltehetően új támogatók léptek be.

A Katolikus Egyháznak 2004-ben a személyi jövedelemadó 1%-ából 7,3 milliárd Ft, emellett 3,2 milliárd Ft járadék, 2,4 milliárd Ft hitoktatási támogatás, 0,4 milliárd Ft gyűjteményi támogatás, 1 milliárd Ft kistelepülési támogatás, 0,6 milliárd Ft beruházási támogatás áll rendelkezésére a saját bevételeken és a közszolgálati tevékenység állami támogatásán felül. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának vállalkozási tevékenységből származó bevétele nincs.

A Magyar Katolikus Egyház 2003. évi gazdasági adatai 
                                                                                     

          adatok ezer forintban
Megnevezés
Hitélet
Oktatás
Kultúra
Szociális ellátás
Egészségügy
Összesen
 
(a)
(b)
( c )
(d)
(e)
(a+…+e)
1.
Összes bevétel
27.500.809
33.903.264
636.532
6.599.298
334.870
68.974.773
2.

Ebből:

- normatív állami

  hozzájárulás

0
26.477.569
0
3.306.404
0
29.783.973
3.

- nem normatív

  állami hozzájárulás

13.076.191
1.394.357
443.487
840.522
324.212
16.078.769
4.

- önkormányzati

  hozzájárulás

340.373
354.933
2.299
60.082
0
757.687
5.
Összes kiadás
23.386.522
33.046.017
600.723
6.505.299
330.151
63.868.712
6.

Ebből:

  beruházás, felújítás

7.899.733
3.068.478
55.268
1.287.908
23.083
12.334.470

 

1) 2. sor. A normatív támogatás az intézményekben ellátottak után kapott normatíva és kiegészítő normatíva összegét és a felsőoktatás állami támogatását jelenti.

2) 3. sor. A nem normatív állami támogatás összege tartalmazza a hitoktatásra, ingatlan-felújításokra, közgyűjtemények támogatására adott költségvetési összegeket, valamint a járadékot és a személyi jövedelemadó 1 %-át.

3) 4. sor. Önkormányzati hozzájárulás: az ingatlan-felújításokhoz, egyes intézmények működtetéséhez, az önkormányzatok helyett ellátott szociális tevékenységhez (pl.: diákétkeztetés) adott támogatás.

4) Az összes bevétel és a táblázatban kiemelt állami támogatások különbözete adja a saját bevételt, ami az ellátottak térítéseiből, belföldi és külföldi adományokból, önkéntes egyházfenntartói járulékból és egyéb, a működésből származó bevételből tevődik össze.

5) 5. sor. Az összes kiadást tartalmazza. Az összesítésben nem szerepelnek azok a költségek, amelyek kifizetése áthúzódott a következő évre (pl. ingatlan-felújítások, stb.)

6) Az utolsó sor arról ad tájékoztatást, hogy az összes kiadáson belül mennyit fordított a Magyar Katolikus Egyház 2003-ban ingatlan-beruházásra és felújításra és az az egyes területek között hogyan oszlik meg.

  

 

Közszolgálati egyházi intézmények száma főtevékenység szerint (2003)

  

Főtevékenység

Intézmények száma, létszám

(a)

(b)

1.

Oktatás, nevelés

Közoktatás: 311 intézmény, 60,5 ezer fő

Felsőoktatás: 12 intézmény, 12 ezer fő

Önálló felsőokt. kollégium: 26 intézmény, 1635 fő

2.

Kultúra

46 intézmény

3.

Szociális ellátás

72 intézmény, 4,5 ezer fő

4.

Egészségügy

2 intézmény, 80 kórházi ágy

5.

Hittanoktatásban résztvevő 18 év alattiak

364 ezer fő




(Forrás: MKPK Sajtóiroda)