English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Boldogasszony Iskolanővérek


A közösség hivatása: tanítás-nevelés.

A rend alapítója Gerhardinger Karolina, szerzetesi nevén Jézusról nevezett Mária Terézia. Éppen befejezte iskolai tanulmányait, amikor 1809-ben, Bajorországban is feloszlatták a szerzetesrendeket. Szent életű lelkivezetőjének, Wittmann Mihálynak alapelve volt, hogy a társadalom erkölcsisége a keresztény családoktól függ, a család jellegét pedig az anya adja meg, mert ő az első nevelő. A fiatal leány Isten útmutatását ismerte fel plébánosa tanácsában, és elhatározta, hogy életét Isten szolgálatára, a leánygyermekek nevelésére szenteli. Eleinte szülővárosában, Stadtamhofban vállalt tanítónői állást (ezt a várost csupán a Duna választja el Regensburgtól). Társak csatlakozásával 1833. október 24-én kezdett a kis közösség szerzetesi életet Neunburg vorm Waldban. A rendi anyaház 1841-ben nyílt meg Münchenben.

Az új szerzetesrend gyorsan terjedt nemcsak az európai országokban, hanem 1847-től az amerikai kontinensen is. "Készségesen elmegyünk bárhová, ahová az isteni Gondviselés hív minket" - volt az alapelv. A rend mindmáig sehová sem pályázott. Terézia anya annak tudatában végezte apostoli szolgálatát, hogy "mindennel nevelünk, amik vagyunk, és amit teszünk" (Konstitúció 23). Azt kívánta, "senkit se zárjunk ki gondoskodásunkból,... de a szegényeket részesítsük előnyben" (K 24). Mária példáját állította közössége elé, és az Eukarisztiából merített erőt a nehézségek elviseléséhez. A nővérek életprogramja: "Létünkkel Krisztust tegyük láthatóvá, a tovább ajándékozott szeretet, hit és remény által." (K 4) Mint nevelők elsődleges fontosságúnak tartják a jó példát, és a rájuk bízottak emberi értékeinek minél teljesebb kibontakoztatására törekednek. A szegény iskolanővérek kezdték el a reáliskolai és szakiskolai oktatást, a gyermek-napköziket, a mai óvodák elődeit, az esti iskolákat munkásnők számára.

A szabályzat jóváhagyása sok nehézségbe ütközött a központi vezetés kívánalma miatt, de csak így lehetett biztosítani az egységes rendi szellemet a kis településeken működő, néhány nő-vérből álló közösségekben, hiszen a Kongregáció elsősorban a szegényebb néposztályok leányainak akart katolikus valláserkölcsi nevelést és életfeladatra felkészítő oktatást biztosítani. A pápai elismerés már 1854-ben megtörtént, de végérvényesen csak 1865-ben hagyta jóvá IX. Pius pápa a Terézia anya által fölterjesztett szabálytervezetet. Ezzel a női szerzetesrendek vezetésének új lehetősége nyílt meg az Egyházban. Ma a világ 32 országában közel 4800 nővér működik Alaszkától Afrikáig, Dél-Amerikától Japánig a legszegényebb sötétbőrű és indián településeken is. A rend központi vezetése, generalátusa 1957 óta Rómában van. Magyarországra Csajághy Sándor csanádi püspök meghívására érkeztek az első nővérek 1858-ban Temesvárra. Egymás után keletkeztek a délvidéki fiókházak: 1873-ban Szegeden, 1896-ban Debrecenben nyitottak nagyobb iskolát a nővérek. Az első világháború következményeképp három részre szakadt a magyar provincia. Az addig létesült 32 rendházból 19 Romániához, 3 Jugoszláviához került. Az 1923-ban újjászervezett magyar rendtartománynak a szegedi intézet lett az anyaháza. A népiskolához idővel óvoda, polgári iskola, tanítónőképző, ipari szakközépiskola és gimnázium csatlakozott. Új fiókházak is keletkeztek. Ezek megszervezése javarészt Gyöngyösi Mária Piroska tartományfőnöknő nevéhez fűződik. Ő két hivatali időszakban, összesen 24 évig vezette a tartomány lelki közösségét. 1948-ban összesen 23 közösségben élt és működött a 368 nővér. Ennek a virágzó fejlődésnek vetett véget az államosítás, majd az 1950-ben bekövetkezett internálás. A Magyar Állam és a Katolikus Egyház vezetői között 1950-ben létrejött kényszerű megállapodás - sokféle korlátozással - a Kongregációra bízta az engedélyezett két leánygimnázium működtetését.

1989 után ismét lehetőség nyílt az apostoli munkaterület bővítésére. A budapesti Patrona Hungariae intézetben gyakorló általános iskola és gimnázium, zene- és szakiskola, valamint diákotthon működik. A debreceni Svetits intézetben a gimnázium és diákotthon mellett óvoda, általános iskola és egyetemi kollégium létesült. Régi szegedi anyaházukban óvoda, általános iskola, gimnázium, alapfokú művészetoktatási intézmény, kis létszámú, sérült gyermekeket befogadó osztály és diákotthon működik. Makón általános iskolát, gimnáziumot és diákotthont vezetnek a nővérek. Az idős rendtársak a budapesti Szent Teréz és a debreceni Szent Erzsébet Szeretetotthonban részesülnek testvéri gondoskodásban.

Nagy örömet jelentett a világméretű közösségnek Jézusról nevezett Gerhardinger Mária Terézia 1985. november 17-én történt boldoggá avatása. 1999. június 13-án Lengyelországban a mártírhalált halt Kratochvil Mária Antonina nővért avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Egyházjogi státusza: pápai jogú női szerzetes intézmény.
A közösség jogi személy.

A közösség nemzetközi központja:
Sister Mary Maher General Superior of the School Sisters of Notre Dame
Cím: Via della Stazione Aurelia, 95; I-00165 Roma; Olaszország ;
Honlap: www.gerhardinger.org
Tel.: 0039-06/66520-1  Fax: 0039--06/66520-236

A közösség magyar elérhetősége
Lobmayer Ágnes Judit SSND tartományfőnöknő
1092. Budapest, Knézich u. 5-7.
T: 06 (1) 215-9017; Tel./Fax: 06 (1) 218 3438
Honlap: www.iskolanoverek.hu
E-mail: infoiskolanoverek.hu


Napi evangelium
Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája.
  Mk 9,30-37

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum