|
|
|
Úti Boldogasszony Társasága
Säkularinstitut "Madonna della Strada"
Gemeinschaft Unserer Lieben Frau vom Wege
A közösség hivatása: embertársak szolgálata az egyházban és a
világban.
P. Carl Dinkhauser S.J. és Mária Elisabeth Strachotinsky alapították
a Társaságot 1936-ban Steyer-ben. Közösen megszerkesztették a
szabályzatot a Maria Elisabeth köré gyűlt első tagok szárnára. Ennek
alapját a szentignáci lelkiség adta. Maria Elisabeth építette fel és
vezette a Társaságot sok éven át.
1939-ben a Társaságot Innitzer érsek „Pia Unio“-ként ismerte el. Az
első tagok szinte valamennyien a Mária Kongregációkból csatlakoztak
a közösséghez. Munkahellyel rendelkező, hajadonok, akik hitükkel
tanúskodva a világban éltek, s ezt a tanúságtételt különösen a
munkahelyükön gyakorolták. Az első csoport a háború alatt titokban
működött.
1948-ban XII. Piusz pápa Dekrétumban egyházmegyei jogú Világi
Intézmény rangjára emelte a Társaságot. Ekkor tették le először a
tagok a szoros egyházhoz tartozás tudatos jeleként a hármas
fogadalmat: a Mennyek Országáért vállalt tisztaság, az engedelmesség
és a szegénység fogadalmát.
1953 Vizkeresztjén – mely azóta a Társaság általános ünnepe – a
Társaság pápai jogú Világi Intézmény lett. Ez az életforma rövid idő
alatt nagyon sok nőben visszhangra talált, és a Társaság így
hamarosan külföldön is elterjed.
A társaság Loyolai Szent Ignác által megalapozott lelkiség szerint
él. E lelkiség sajátossága: érzékenyen figyelni a mindennapokban
hozzánk szóló isteni hívásra, és állandóan készen állni Isten
akaratának teljesítésére. Jézus követésében pedig a tagok Máriának,
az Úr Édesanyjának példáját követik. A Társaság tagjai Jézus
követésében, az evangéliumi tanácsok szabadakaratból fakadó
vállalásával járják egyéni útjukat a világban. Személyes
felelősségtudattal, jelenlétükkel és odaadásukkal próbálják az
evangélium üzenetét, annak következményével együtt hirdetni a
különböző foglalkozásokban és népcsoportokban, társadalmi
rendszerek- és az élet különféle helyzeteinek kihívásaiban. Mivel
nem élnek együtt, ezért nincs közös működési területük sem egyházi,
sem társadalmi (szociális) területen. Közülük azonban sokan
tevékenykednek egyházi szolgálatban.
A krisztusi hívás átható, magával ragadó ereje révén kapcsolódnak a
Társaság tagjai az evangéliumi tanácsokban Istenhez és az Egyházhoz.
Az Egyház általi elfogadás és küldés biztosítja a keretet ennek az
életformának helyes megéléséhez. Az Istennek való teljes önátadás és
a világban való élet egységet kell alkosson. A szüntelen belső
nyitottság a Szentlélek irányítására adja meg az eligazítást.
„Istent keresni és megtalálni mindenben” – ez a Társaságban való
élet feltétele. E nélkül lehetetlen azt a célt elérni, melyet a
pápai dokumentum így fogalmaz: „A világot belülről kell
megszentelni.”
Az Úti Boldogasszony Társaságának központja Bécsben van. A Társaság
körzetekre tagolódik, melyekért egy-egy körzeti vezető a felelős. A
körzeten belül találhatunk kisebb csoportokat és egyedülálló tagokat
is. Így a Társaság tagjai megtalálhatók az európai országokban, az
USA-ban, Jaimaikán, a Fölöp-szigeteken, Indiában, Taivanban és
Koreában.
Magyarországon már az üldöztetés éveiben megismerkedtek tagjaik a
Társasággal az egyik tagjuk által, aki a grazi körzetbe lépett be.
Itthon titokban, kis közösségekben, magán lakásokban éltek. Ebben az
időben a szűkös lehetőségeket kihasználva tartották a kapcsolatot a
bécsi központtal. 1990 után nyílt lehetőség, hogy Magyarországon is
megismerjék és elismerjék a Társaságot.
Egyházjogi státusza: pápai jogú világi intézmény.
A közösség jogi személy.
A közösség nemzetközi központja:
Maria Christine Hochleitner általános elöljáró
Cím: Gallmeyergasse 7-9. 22.; A-1190 Wien; Ausztria
A közösség magyar központja:
Dávid Terézia Katalin magyarországi összekötő
Cím: 1145 Budapest, Róna u. 168.
Tel.: +36 (1) 220-4111
|
|
|
|
|
Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak.
Jn 6,60-69
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|
