|
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság Pannonhalmi Főapátság Congregatio Hungarica O.S.B. (Ordinis Sancti Benedicti) A közösség hivatása: oktató, nevelői tevékenység, lelkipásztori szolgálat, kulturális tevékenység. A bencés szerzetesség életét Szent Benedeknek (480-527), a nyugati szerzetesség pátriárkájának Regulája, valamint a koronként megújított rendi szabályzat határozza meg. A középkorban az egész Európában elterjed bencés szerzetesség 996-ban jutott el hazánkba, a prágai Brevnovból, Szent Adalbert püspöknek bencés kolostorából. Hazánkat a keresztény Európába bekapcsoló Géza fejdelem az akkori hagyomány szerint Szent Márton születési helyének közelében alapította meg az ő oltalma alá helyezett és róla elnevezett monostort. Szent Márton monostorát a 19. század elejétől nevezik Pannonhalmának. Szent István 1001-ben, a templom felszentelése alkalmával gazdag adományokkal és a montecassinoi anyakolostor kiváltságaival látja el az apátságot. Az első századokban alapvető volt a missziós gondolat, a monostor részvétele az ország kereszténnyé tételében. Szent Márton monostora a 13. század első felétől hiteleshely is. A királyoktól alapított monostorok mellett alakultak un. nemzetségi kolostorok is. A 14-15. században részben a vagyon miatt világi apátok, kommendátorok kezére került a kolostorok vezetése, és ez a fegyelem hanyatlását hozta magával. A 16. sz elején a Tolnai Máté főapát által elindított reformtörekvések a politikai helyzet alakulása miatt eredménytelenek maradtak. Mégis 1510-től létezik a magyar bencés kolostorok közössége, a bencés kongregáció. A török háborúk idején az összes bencés kolostor elnéptelenedett. 1639-ben III. Ferdinánd visszaállítja a bencéseket Pannonhalmán és 1786-ig, a II. József féle feloszlatásáig tartott a magyar bencés élet második korszaka, a barokk korban Pannonhalma mellett Bakonybél, Tihany és Dömölk tartoznak a kongregációhoz. A szerzetesi élet ápolása mellett a lelkipásztori munkából is kiveszik részüket a szerzetesek. Ez elsősorban a bencés birtokokon folyik szervezetten. A barokk építészet kiemelkedő emléke az ebédlő. II. József császár feloszlatási rendelete után 16 évvel tér vissza 40 bencés az ősi monostorba, hogy a király által előírt feltételeket, a középiskolai tanító és nevelő munkát vállalja. Ettől kezdve a "praedicate" (hirdessétek az evangéliumot) helyett a "docete" (tanítsatok) a szerzet munkaköre. A 19. század olyan jelentős építkezések kora is, mint a torony, a könyvtár, a templom felújítása stb. Kialakul a pannonhalmi főapát mint egyházmegyével rendelkező főpásztor jogköre. A század második felére megvalósul egy nívós iskolarendszer: Győr, Sopron, Kőszeg, Pápa, Esztergom, Komárom városokban középiskolák; továbbá 1923-tól Budapesten, majd 1939-től Pannonhalmán, végül 1945-től Csepelen. Az 1948-as államosítás minden iskolát kivett a szerzet kezéből. 1950-ben visszaadta a pannonhalmi és a győri iskolát. A rendszerváltozás óta eltelt tíz évben a pannonhalmi Bencés Gimnázium és Diákotthon épületében és berendezésében is megújult. Megváltozott személyi feltételek (bencés és világi tanárok, nevelők) között végzi oktató-nevelői munkáját. A győri Szent Mór Bencés független perjelség Czuczor Gergely Bencés Gimnáziuma és a Diákotthon épülete is kibővült a 102 diáknak helyet nyújtó diákotthonnal, új kápolnával a tetőtérben és új ebédlővel. Pannonhalmán és Győrött az oktató-nevelői munka szerkezete is változik. Tizenkét éves korban, hetedik osztályba is vesznek fel diákokat és így párhuzamosan létezik hat és négy osztályos gimnázium mindkét intézetben. A budapesti Szent Benedek Bencés Általános Iskola és Gimnázium a Bencés Diákszövetség egy csoportjának kezdeményezésére jött létre, amely az intézmény működtetését is vállalta. A rendtől erkölcsi támogatást kaptak. A ferences és piarista teológiai főiskolákkal - az állami integrációs normák figyelembevételével - létrejött a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola. A Sapientia 2000. január 8-án tartotta ünnepélyes megnyitóját. (www.sapientia.hu) 1972-től a megújított szabályzat szerint a Magyar Bencés Kongregáció keretébe tartozik a S?o Paulo-i Szent Gellért apátság. 1993-ban kapta vissza a rend a Tihanyi Apátság épületét. A lelkipásztori ellátást már 1989 óta bencések végzik. Tihany független perjelség. Az ott élő bencések részt vállalnak a környék lelkipásztori munkájában is. Az apátsági épület kívül és belül megújult: tetőtér, kápolna, könyvtár, királyszoba, vendégház készült az elmúlt években. Az 1998. május 23-án tartott Általános Káptalan határozata értelmében a rend az egykori Bakonybéli Apátság épületében új függő perjelséget hozott létre. Az ott élő szerzetesek önellátásra törekszenek, a szerzetesi életkeret mellett kézművességből igyekeznek előteremteni megélhetésük alapjait és részt vesznek a hívek lelkigondozásában is (plébániai munka, hitoktatás). 1992. május 22-én a Szent Benedek Lányainak Társasága (Tiszaújfalu) felvételt nyert a Bencés Konföderációba. Később a Szentszék, önállóságának megtartása mellett, a Társaságot a Magyar Bencés Kongregációhoz aggregálta. A nővérek számára előbb egy ideiglenes kisebb ház, majd 1994-re új monostor épült Tiszaújfalun. A Területi Apátság 15 plébániáján rendszeres lelkipásztori, hitoktatói munka folyik. Az egyházközségek, de más egyházmegyék lelkipásztori munkáját van hivatva szolgálni a ménfőcsanaki Árpádházi Szent Margit Evangelizációs Centrum, továbbá ifjúsági munkára alkalmassá vált a pannonhalmi Boldogasszony Háza. A soproni volt rendházból szociális otthont alakítottak ki, Szent Benedek Idősek Háza néven. A gondozottak létszáma összesen: 78 fő részére biztosít ellátást, ebből 49 fő az Idősek Otthonában és 29 fő az Időskorúak Gondozóházában lakik. 1986-ban a rend saját vezetése alá vonta a szerzetesek számára 1950-ben létrehozott Állami Szociális Otthont Pannonhalmán és Szent Adalbert Otthon néven tovább üzemelteti. Ma is 40 idős szerzetesnek, szerzetesnőnek és néhány világinak ad utolsó menedéket. Az Egyházmegyei Karitász Szervezet 1991-től működik, Pannonhalmi központtal. 1991-ben a rend létrehozta a Bencés Kiadót, amelynek célkitűzése, hogy bencés lelkiségi könyveket adjon ki, amelyek hosszú évtizedekig hiányoztak a magyar keresztény életből. 1993. húsvétján újraindult a Pannonhalmi Szemle, a megváltozott történeti helyzetben megváltozott profillal. Célkitűzése, hogy ápolja a keresztény hit és kultúra közti párbeszédet. 1996-ban, Pannonhalma millenniumi esztendejében, március 21-én, Szent Benedek ünnepén kezdődött a megemlékezés és ünnepségsorozat, amely november 11-én, Szent Márton ünnepén fejeződött be. Az év csúcspontja II. János Pál pápa látogatása volt szeptember 6-án. A keresztény egység napját, amely az egyház nemzetek feletti küldetésének elérendő eszményét mutatta fel, megtisztelte jelenlétével II. Senuda kopt pápa. A főapátság vendége volt az elmúlt években Bartolomeosz konstantinápolyi és II. Alexij moszkvai pátriárka is. A millenniumi év Pannonhalma épületegyüttese számára kiemelkedő és nagyon fontos eseménye volt, hogy az UNESCO 1996. december 7-én az "ezeréves főapátságot" a világörökség részének nyilvánította. Egyházjogi státusza: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (monasztikus kongregáció). További bővebb információ a rend honlapján. |
Keresés a Bibliában:
|
|
Eseménynaptár |
 |