A hajdani bibliák papírrongyokon fellelt töredékei is azt bizonyítják, hogy ezek mindennapos olvasásra készültek, nem könyvtárak polcaira – mondta Jelenits István professzor a „Próféták által szólt régen néked az Isten” – Bibliák az Egyetemi Könyvtárban című kiállítás megnyitóján. A piarista szerzetestanár kifejtette, hogy a sok, egymással felelgető, sőt olykor vitázó írásokból álló könyvek könyve elsősorban emberi tapasztalatokról szól, ezért lehet gyújtó hatású.

Szögi László, a könyvtár főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a Bibliával kapcsolatos ismereteknek az általános műveltség részét kell képezniük ma is, amint az sok évszázadon keresztül – felekezettől függetlenül – mindenki számára nyilvánvaló volt. A Szentírást annak is olvasnia kell, aki hisz Istenben, és annak is, aki érdeklődik Európa iránt – tette hozzá, arra utalva, hogy az európai történelem és gondolkodás a zsidó-keresztény kultúrán alapul.

Az Egyetemi Könyvtár tárlata bő ezer év kincseit mutatja be, a 9. századi izajási szövegrészlettől kezdve egészen egyes főúri famíliák családi bibliáiig. A Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem szellemi és tárgyi hagyatékát őrző ELTE a humanizmus és reformáció legjelentősebb európai és magyar nyomtatványain kívül közszemlére bocsátja többek között Janus Pannonius 11. századból származó görög evangéliumoskönyvét, számos, hosszabb bibliai szöveget tartalmazó magyar nyelvemlékkódexet, az első magyar nyelven, Magyarországon nyomtatott Sylvester-féle bibliafordítást, sőt a Káldi György nevéhez fűződő első katolikus bibliafordítás eredeti kéziratát is.

A könyvek mellett a Szentföldet és Jeruzsálemet ábrázoló színezett metszetekben is gyönyörködhet a látogató. Művészibb metszetek reprodukciói is színesítik a tárlatot a Szépművészeti Múzeum jóvoltából, például a Biblia Pauperum vagy Dürer Apokalipszis-sorozata. A kiállítás, amelyet a Mátyás-templom kulturális alapítványa támogatott, június 25-től szeptember 12-ig látogatható munkanapokon 10-18 óráig.

Nyomtatóbarát változat