English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Az MKPK Körlevele Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából
2006. november 18., szombat 17:11

Kedves Testvérek!

Közös Európánk az alapvető szabadságjogok egységére, valamint a gazdaság közösségére épül. Ezek az elemek adják fő mozgató rugóit. Ugyanakkor egyre többen hiányolják Európából az igazi emberséget.

800 évvel ezelőtt, 1207-ben magyar földön, Sárospatakon, megszületett egy gyermek, Árpád-házi Szent Erzsébet. Még kislányként elkerült Thüringiába, jövendőbeli férje, Lajos őrgróf családjához. Mi magyarok mégis magunkénak érezzük őt, bár tudjuk: ő az egész Egyházé. Most 800 év távlatából keressük: mi tette őt Európa szívévé, miért annyira vonzó ma is az ő alakja?


I. Az Árpád-házi szent királyok nemzetségének legsajátosabb és a világtörténelemben példaadó hagyományát, az életszentséget vitte tovább II. András királyunk leánya. Mindezt azzal az egyszerűséggel tette, amely a szentet Istenhez köti. Szent Erzsébet misztikus volt, a legtökéletesebbek közül való. Isten szeretetében élt, az evilági dolgok is Istent juttatták eszébe. Ahogy körülöttünk, úgy körülötte is kavargott a múlandóság, a családi viszályok, az ármánykodók, a hálátlanok, a földi boldogság, a királyi származás, a szülőföld, a vagyon, a hatalom – mind jött és ment, Erzsébet csak imádkozott és derűs maradt. Azon munkálkodott, hogy „vidámmá tegye az embereket”. Az ő élő istenszeretetének sugárzása szelídítette meg rosszakaróit és ragyogta be férjéhez fűződő szerelmét, családját, szegényeit, egész életáldozatát.

Amikor korunk válságát vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy az nem egyszerűen pénzügyi vagy környezeti, hanem magának az embernek a válsága. Világszerte és hazánkban is fogyatkoznak a mély barátságok, egyre többen félnek házasságot kötni, gyermeket világra hozni és nevelni, mert megfogyatkozott az erősítő példa, a tapasztalat. Igen sokan áldozatul esnek a valótlanság káprázatának, miközben „való világnak” hiszik és mondják. Szükségünk van arra az egyszerűségre, amely Szent Erzsébetet a világhoz, Istenhez kötötte. A kereszténység úgy indult útjára, hogy Jézus Krisztusban felfedezték a teljes Igazságot. Valahányszor megújultunk a történelem során, ez mindig olyan embereken keresztül történt, mint Szent Benedek, Szent Ferenc, Szent Erzsébet, boldog Teréz anya, boldog Batthyány-Strattman László, akik újra indultak Krisztustól. Európának és benne nemzetünknek sincs más útja a megújulására.

II. A fiatal Erzsébet és Lajos őrgróf házasságot kötöttek. Szentségi házasságuk testi-lelki egység és a megszentelődés forrása lett. Olyannyira, hogy amikor Erzsébet a szeretet örömében odáig ment, hogy az éhínség idején a fejedelmi raktárakat is megnyitotta, férje, Lajos őrgróf azt felelte az áskálódó udvari előkelőségeknek: „Engedjétek jót tenni”.

Az isteni vonzás, a szentségi titok erejében Erzsébet férje iránti szerelme annyira kiteljesedett, hogy beleegyezett: kövesse lelkiismerete szavát, induljon az Úr életének és halálának szent helyeit védelmezni. Később a férje halálának a hírét ugyanezzel a hittel tudta elfogadni.

Az igazi szerelem, a házasság, a család „nagy titok” (Ef 5,32). Ugyanakkor bátorság is, melynek erejében két egymást szerető ember mer a családi életre vállalkozni, arra, hogy egy testté legyenek a házasságban: önátadóak, képesek Isten szeretetének befogadására és továbbadására. Az ilyen szeretet több egyszerű érzésnél, fellobbanásnál, ideiglenes kapcsolatnál, mert „nem szűnik meg soha” (1 Kor 13,8). Ismertető jegye a felbonthatatlanság. Ez köt bennünket a hűség Istenéhez.

Keljünk a család védelmére: a magunkéra és a környezetünkben lévőkére. Imádkozzunk a magyar családok egységéért, a nagyszülők, a gyermekek és távolabbi rokonok boldog együttműködéséért. Tegyük ezt az összes rendelkezésünkre álló eszközzel, példamutatással, különféle jótettekkel, tudásunkkal, szervezéssel, házas- és családcsoportok létrehozásával, a rászorulók anyagi segítésével is.

Lépjünk fel a családellenes személyiségromboló törekvésekkel szemben. Törekedjünk megélni a házasságon alapuló család misztériumát, hiszen a jó család olyan közösség, ahol az élet megtelik hűséggel, igazsággal, szépséggel és szeretettel, vagyis értelmessé válik.

Fiatalok, készüljetek boldog házasságra! Az Egyház örül szerelmeteknek. Ne hagyjátok, hogy a zátonyra futott házasságok elbátortalanítsanak benneteket! Isten hívása képessé tesz titeket arra, hogy a tisztaságra alapított házasságotokból sohase haljon ki az igaz szerelem.

Házastársak, köszönjük, hogy igent mondtatok egymásra és az életre, és hogy újra meg újra tanúságot tesztek a hűség öröméről. Legyetek érzékenyek Isten vonzására. Imádkozzatok együtt a családban, találjatok mindig időt a beszélgetésre egymással és gyermekeitekkel.

Özvegyek és egyedülállók! Nagy tisztelettel tekintünk arra a küzdelemre, amelyet az egyedüllét okozhat. Szent Erzsébet példája abban erősíthet minket, hogy minden életállapotban lehetünk önmagunkat is gazdagító ajándék mások számára.

Testvéreink, akiknek másképp alakult az életük, mint szerették volna! Szeretettel fordulunk hozzátok, hiszen a keresztség szentségének erejében ti továbbra is az Egyház közösségének tagjai vagytok. Éljétek mindennapjaitokat Isten irgalmas szeretetében bízva!

A közélet felelőseit és minden jó szándékú embert, tisztelettel és szeretettel emlékeztetünk arra, hogy közös lehetőségünk és felelősségünk mindent megtenni az életért és a családért.

III. Az Isten vonzásában élő ember szeretete és önajándékozása nem korlátozódik szűk családjára, túllép háza küszöbén és egyre tovább terjed. Szent Erzsébet hitt abban, hogy amit a legkisebbek közül egynek tesz, azt az Úrnak teszi (vö. Mt 25,40). Erre az evangéliumi igazságra képes volt ráirányítani férje figyelmét is. Így ismerte fel Lajos őrgróf Krisztust a leprásban. Erzsébet tizenkilenc évesen özvegyen maradt három gyermekével. A palotát önként elhagyta, hogy továbbra is a Krisztussal való egységben éljen a szegényekért.

Szent Erzsébet vallásossága sohasem lett önmagába forduló élménykeresés, abból a szolgálat lelkülete fakadt. Példája arra tanít minket, XXI. századi keresztényeket is, hogy megszabaduljunk a fogyasztói társadalom kényszereitől, élet- és családellenességétől, önzésétől az egymás iránti közönytől, az elhidegüléstől. Nagylelkű szeretetre bátorít minket.

IV. A mai válság megoldásának útja: visszatalálni Istenhez azon az evangéliumi módon, ahogy Árpád-házi Szent Erzsébet tette. Minden munkánk és pihenésünk, örömünk és bánatunk között keressük Istent, hogy egymásra is rátaláljunk. Így mi is megtapasztaljuk, hogy a szeretet nem magánügy, a szeretet nem tud meglenni jótettek nélkül.

Engedjünk az isteni szeretet vonzásának, győzzük le kényelmességünket, hogy Szent Erzsébet példájára mi is Európa szíve lehessünk.

Budapest, 2006. november 19.

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

(Ezt a körlevelet 2006. november 19-én a magyarországi katolikus templomokban felolvassák a szetmiséken.)








Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza.
  Mt 19,3-12

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Ilona
 
A nap 
szentje
 
Ilona az ötvenedik éve körül járhatott, amikor feltűnt a történelemben Nagy Konstantin császár édesanyjaként.



A nap szentje

Eudes Szent János áldozópap
 
A nap 
szentje
 
Eudes* (ejtsd: Öd) Szent János 1601-ben született a normandiai Riben. Oratoriánus szerzetes lett. Ő alapította meg a Jó Pásztor-nővérek szerzetesközösségét, szorgalmazta Jézus és Mária Szívének liturgikus tiszteletét. Főműve azonban az a Jézusról és Máriáról nevezett Társulat, amelyet a papképzés színvonalának emelésére szánt. Egyszerűségével alázatával, buzgóságával kora lelkiéletének nagy megújítója lett. Caenben halt meg 1680. augusztus 19-én.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum