|
Megérkezés Ecsmiadzinba, beszéd az apostoli székesegyházban 2001. szeptember 25., kedd 14.15
II. János Pál pápa lelkipásztori látogatása
Kazahsztánban és Örményországban
2001. szeptember 22-27.
Tisztelendő Testvérem,
minden örmény Katolikosza és Legfőbb Pátriárkája,
Kedves Fivéreim és Nővéreim Krisztusban!
Szálljon mindnyájatokra Isten áldása!
1. Zarándokutamon elérkeztem Örményországba dicsérni Istent az
evangélium világosságáért, mely 17 évszázaddal ezelőtt áradt szét a
földön erről a helyről, ahol Világosító Szent Gergely égi látomást
kapott Isten Fiáról fény formájában. A Szent Ecsmiadzin nagy szimbóluma
Örményország hitének Isten egyszülött Fiában, aki leszállott a
mennyből, meghalt, hogy megváltson a bűntől, s akinek föltámadása
megnyitotta az új eget és az új földet. Ecsmiadzin az összes örmény
számára záloga az ugyanabban a hitben való állhatatosságnak szenvedések
és – tegnapi s mai – vérontások közepette, melyeket a ti gyötrelmes
történelmetek hűségetek áraként követelt. E helyen szeretnék tanúskodni
arról, hogy a ti hitetek a mi hitünk Jézus Krisztusban, igaz Istenben
és igaz emberben: hiszen egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.
Itt a Szent Ecsmiadzinban örömmel teli szívvel viszonzom a békecsókot,
melyet Őszentsége az elmúlt novemberben adott nekem Péter apostol
sírjánál Rómában. Mély megindultsággal köszöntöm Önt s a szeretett
Apostoli Örmény Egyház érsekeit, püspökeit, szerzeteseit, papjait és
híveit. Mint Róma püspöke csodálattal hajtok térdet népetek
keresztségének mennyei ajándéka előtt, s fejezem ki tiszteletemet ebben
a templomban, mely a nemzet szimbóluma, s a kezdetektől fogva Szent
Gergely látomásának megfelelően hordozza oszlopain a vértanúság jelét.
2. Köszönöm Őszentségének, hogy a házába fogadott engem. Ez az első
alkalom, hogy a római Pápa valamely országban végig egy olyan
testvérének házában időzzön, aki egy dicsőséges keleti Egyház vezetője,
és egy tető alatt ossza meg vele a mindennapi életet. Köszönöm a
szeretetnek ezt a jelét, ami nagyon megindít engem, s minden katolikus
szív számára a mély barátság és testvéri szeretet jele. E percekben az
Ön tiszteletre méltó elődeire gondolok. I. Vazgen katolikoszra, aki oly
sokat tett azért, hogy népe megláthassa a szabadság ígéretének földjét,
és épp akkor tért meg Istenhez, amikor elnyerték a függetlenséget.
Gondolok a feledhetetlen I. Karekin katolikoszra, aki olyan volt
számomra, mint a testvérem. Súlyos betegségében nem tudtam
meglátogatni, pedig nagyon reménykedtem benne. E vágyam most teljesült
a Szentségeddel, ugyanolyan kedves és szeretett testvéremmel való
találkozásban. Nagyon várom a következő napokat, amikor Önnel kéz a
kézben találkozni fogok az örmény néppel, és közösen adunk hálát a
mindenható Istennek a Krisztus iránti hűség 17. évszázadáért.
3. Jézus Krisztus, Urunk és Üdvözítőnk, add megértenünk azt a ragyogó
igazságot, amit Szent Gergely hallott ezen a helyen: Szereteted kapui
összes teremtményeid számára megnyíltak... a világosság, ami betölti a
földet, a te evangéliumod hirdetése.
Urunk, tégy minket méltóvá e napok kegyelmére. Fogadd el közös
imádságunkat; fogadd el az egész Egyház háláját az örmény nép hitéért.
Sugallj nekünk olyan szavakat és gesztusokat, melyek igazolják egymás
iránti testvéri szeretetünket. Mária, Isten Anyja, Örményország
Királynője és Szent Gergely közbenjárására kérjük ezt tőled, akinek a
te Igéd világosság formájában jelent meg. Amen.
II.
János Pál pápa
|
|
|
Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Jn 15,9-11
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|