English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Csaladjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent Adalbert Központ
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
Metanoia Videóstúdió
nyil Katolikus média bővebben


Javaslatok és lelkipásztori útmutatás a hit évéhez

A Hittani Kongregáció dokumentuma


Bevezetés

Szentatyánk, XVI. Benedek pápa 2011. október 11-én Porta fidei kezdetű apostoli levelével meghirdette a Hit évét, mely 2012. október 11-én, a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulóján kezdődik és 2013. november 21-én, Krisztus Király ünnepén ér véget.

Ez az év kedvező alkalom lesz arra, hogy minden hívő mélyebben megértse, hogy a keresztény hit alapja „egy eseménnyel, egy személlyel való találkozás, aki új horizontot nyit, s ezzel meghatározott irányt ad az életnek”[1] A feltámadott Krisztussal való találkozásra alapuló hitet újra föl lehet fedezni a maga épségében és teljes ragyogásában. „A hit napjainkban is olyan ajándék, amelyet föl kell fedeznünk, ápolnunk kell, és tanúsítanunk kell”, hogy az Úr „mindegyikünknek megadja, hogy megélhessük a kereszténység szépségét és örömét”.[2]

A Hit évének kezdete egybeesik két olyan eseményre való tiszteletteljes megemlékezéssel, amelyek meghatározták napjaink Egyházának arculatát: a XXIII. János pápa által összehívott II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. (1962. október 11.) és a Boldog II. János Pál pápa által az Egyháznak ajándékozott
Katolikus Egyház Katekizmusa közzétételének 20. évfordulója.

XXIII. János pápa szerint a  Zsinat, „tisztán és sértetlenül akarta átadni a tanítást változtatások és elsilányítások nélkül”, elszántan arra, hogy „ezt a biztos és változtathatatlan tanítást, amelyet hűségesen tiszteletben kell tartania, elmélyíti és oly módon mutatja be, ahogyan az megfelel korunk igényeinek”.[3] E tekintetben döntően fontos a Lumen gentium dogmatikus konstitúció kezdete: „Mivel Krisztus a nemzetek világossága, ez a Szentlélekben összeült Szent Zsinat Krisztusnak az Egyház arcán tükröződő fényességével minden embert meg akar világosítani azáltal, hogy minden teremtménynek hirdeti az evangéliumot (vö. Mk 16,15).”[4] A Zsinat – Krisztus világosságából kiindulva, aki a szent liturgia ünneplésében (vö. Sacrosanctum Concilium konstitúció) és a maga isteni szavával (vö. Dei Verbum dogmatikus konstitúció) megtisztít, megvilágosít és megszentel – el akarta mélyíteni az Egyház lényegi természetét (vö. Lumen gentium dogmatikus konstitúció) és kapcsolatát a modern világgal (vö. Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció). A Zsinat e négy, pillér jellegű konstitúciója köré épülnek a kor néhány nagy kihívására válaszoló Nyilatkozatok és Határozatok.

A Zsinat után az Egyház a Tanítóhivatal biztos vezetése alatt, folytatva a teljes Hagyományt törekedett elfogadni és alkalmazni gazdag tanítását. A Zsinat helyes értelmezése érdekében a pápák többször is összehívták a Püspöki Szinódust, amelyet Isten Szolgája, VI. Pál pápa 1965-ben hívott életre, és adtak az Egyház számára világos irányítást a különböző Szinódus utáni apostoli buzdításaikkal. A következő, 2012 októberében tartandó Püspöki Szinódus témája lesz az Új evangelizáció a keresztény hit továbbadása érdekében.[5]

XVI. Benedek pápa pápaságának kezdete óta határozottan kiáll a Zsinat helyes értelmezése mellett, tévedésként utasítva el az úgynevezett „szakítás és törés hermeneutikáját” és támogatva azt, amit ő maga „a megújulás hermeneutikájának” nevez. Ez a megújulás folyamatos abban az egyetlen Egyházban, amelyet Krisztus ajándékozott nekünk; „az Egyház ugyanis alany, amely növekszik és kibontakozik az időben, de ugyanaz marad, Isten úton lévő népe.”[6]

Ebből a szempontból a Katolikus Egyház Katekizmusa egyrészt „a II. Vatikáni Zsinat hiteles gyümölcse”,[7] másrészt az a célja, hogy segítse a Zsinat befogadását. Az 1985-i, a Zsinat bezárása 20. évfordulója alkalmával összehívott Rendkívüli Püspöki Szinódus, melynek a Zsinat befogadása mérlegét is el kellett készítenie, szorgalmazta ennek a Katekizmusnak az elkészítését, hogy Isten népe összefoglalást kapjon az egész katolikus tanításról, és legyen biztos hivatkozási alapja a helyi katekizmusoknak. II. János Pál pápa úgy fogadta ezt a kívánságot, mint amely „teljesen megfelel az egyetemes Egyház és a helyi egyházak valós szükségletének”.[8] Mivel a katolikus Egyház minden püspökének együttműködésével készült, ez a Katekizmus „valóban azt fejezi ki, amit a hit »szimfóniájának« nevezhetünk”.[9]

A Katekizmus „újat és régit hoz elő (vö. Mt 13,52), mert a hit mindig ugyanaz, s ugyanakkor mindig új fények forrása. A Katolikus Egyház Katekizmusa, hogy megfeleljen e kettős követelménynek, egyrészt átveszi az anyag elrendezésének „régi” hagyományát, melyet már Szent V. Piusz pápa Katekizmusa követett, és anyagát négy részre osztja: a hitvallás; a szent Liturgia, melynek első részét a szentségek alkotják; a keresztény cselekvésmód, amely a Tízparancsolattal kezdődik; és végül a keresztény imádság. Másrészt az anyagot gyakran „új” módon mutatja be, hogy választ adjon korunk kérdéseire.[10] E Katekizmus „az egyházi közösség hatékony és törvényes eszköze”, „ a hit tanításának erős szabálya”.[11] A hit tartalmát „rendszerezetten és szervesen tartalmazza. Ugyanis benne áll előttünk a tanításnak az a gazdagsága, amit az Egyház kapott, megőrzött és továbbadott kétezer éves történelme során. A Szentírástól az egyházatyákig, a teológia mestereitől az évszázadok szentjeiig, a Katolikus Egyház Katekizmusa összefoglalja azt a sokféle utat, ahogyan az Egyház elmélkedett a hitről, ahogyan fejlődött a tanításban, hogy bizonyosságot nyújtson a híveknek hitük megélésében.”[12]

A Hit éve segíteni akar abban, hogy újra megtérjünk az Úr Jézus Krisztushoz, és újra fölfedezzük a hitet, hogy az Egyház minden tagja a feltámadott Úr hiteles és örvendező tanúja legyen a mai világban, s így képes legyen utat mutatni sokaknak, akik keresik a „hit kapuját”. Ez a „kapu” felnyitja az ember szemét az Úr Jézus Krisztusra, aki jelen van közöttünk „minden nap a világ végezetéig” (Mt 28, 20). Ő pedig megmutatja, hogyan lehet megtanulni az „élet művészetét” „a Vele való intenzív kapcsolatban”.[13] „Jézus Krisztus szeretetével minden nemzedék tagjait magához vonzza, minden korban összegyűjti az Egyházat a mindig új paranccsal, hogy hirdesse az Evangéliumot. Ezért ma is szükség van arra, hogy erős, egyházias elkötelezettség éljen bennünk az új evangelizációra, mert csak így fedezhetjük föl a hit örömét, és továbbadásának lelkesítő erejét.”[14]

A Hittani Kongregáció XVI. Benedek pápa megbízásából[15] egyetértésben a Szentszék illetékes Dikasztériumaival és a Hit Éve Előkészítő Bizottságának segítségével[16] összeállította ezeket a javaslatokat, hozzátéve néhány gyakorlati útmutatást, de ezzel egyáltalán nem akarja kizárni azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a Szentlélek ébreszt a Pásztorok és a hívek körében szerte a világon.

Javaslatok

„Tudom, hogy kinek hittem” (2Tim 1,12) – Szent Pál e szavai segítenek megérteni, hogy „ a hit elsősorban az ember személyes ragaszkodása Istenhez; ugyanakkor ettől elválaszthatatlanul az Istentől kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása.”[17] A hit mint az Úr iránti személyes bizalom, és a hit amelyet a Crédóval megvallunk, elválaszthatatlanok, kölcsönösen feltételezik és hívják egymást. Mélységes kapcsolat van a megélt hit és igazságtartalma között: a vértanúk és hitvallók hite az apostolok és az egyháztanítók hite is.

A Hit évére szóló következő javaslatok szeretnék segíteni mind a Krisztussal való találkozást a hit hiteles tanúin keresztül, mind a hit tartalmának mélyebb megismerését. E javaslatok példákkal próbálják serkenteni a készséges engedelmességet a Szentatya felhívása iránt, hogy ezt az évet úgy éljük át, mint a kegyelem különleges időszakát.[18] A hit örömteli fölfedezése erősítheti a közösséget és az egységet is az Egyház nagy családját alkotó sokféle közösség között.

I. Az egyetemes Egyház szintjén

1. A Hit évének kezdetén a fő egyházi esemény a Püspöki Szinódus XIII. Általános Ülése lesz, amelyet XVI. Benedek pápa 2012. októberére hívott össze. A témája ez: Új evangelizáció a keresztény hit továbbadása érdekében. A Szinódus közben, október 11-én lesz a Hit évének ünnepélyes megnyitása a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulóján.

2. A Hit évében buzdítani kell a híveket, hogy zarándokoljanak el Péter Székéhez, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istenbe vetett hitüket a Pápával együtt megvallják, akinek feladata, hogy megerősítse testvéreit a hitben (vö. Lk 22, 32). Fontos szorgalmazni a szentföldi zarándoklatokat is, mert a Szentföld az a hely, amely elsőnek láthatta az Üdvözítőt és az ő Anyját, Máriát.

3. Az év folyamán biztatni kell a híveket, hogy nagy tisztelettel forduljanak Mária, az Egyház példaképe felé, aki „magában foglalja és sugározza a hit fő igazságait”.[19] Bátorítani kell tehát minden kezdeményezést, amely segíti a híveket Mária különleges üdvtörténeti szerepének fölfedezésében, gyermeki szeretetében, s hite és erényei követésében. Ezért nagyon hasznos lesz zarándoklatokat és találkozókat, liturgikus ünnepeket és összejöveteleket szervezni a nagyobb Mária-kegyhelyeken.

4. A következő Ifjúsági Világnap Rio de Janeiróban 2013 júliusában különleges alkalom lesz a fiatalok számára megtapasztalni az Egyház nagy családjában azt az örömet, amely a Jézus Krisztusba vetett hitből és a Szentatyával való közösségből fakad.

5. Kívánatos, hogy széleskörű konferenciákat, szimpóziumokat és összejöveteleket tartsanak nemzetközi szinten is, melyek elősegítik a találkozást a hit melletti hiteles tanúságtételekkel és a katolikus tanítás mélyebb megismerését. Bemutatva, hogy Isten Igéje ma is folyamatosan terjed és növekszik, fontos lesz a tanúskodás arról, hogy Jézus Krisztusban „beteljesedik az emberi szív minden vágyakozása és kívánsága”[20] és hogy a hit „a megértés és cselekvés új szempontjává válik, amely teljesen átalakítja az ember életét.”[21] Egyes összejövetelek külön is a II. Vatikáni Zsinat tanításának újra fölfedezését fogják szolgálni.

6. A Hit éve minden hívő számára jó alkalmat kínál a II. Vatikáni Zsinat fontosabb dokumentumainak mélyebb megismerésére és a Katolikus Egyház Katekizmusa tanulmányozására. Különösen is érvényes ez a papjelöltekre, főként az előkészítő vagy első teológiai évükben, valamint a novíciák és novíciusok, továbbá a lelkiségi mozgalmak jelöltjei számára.

7. Ebben az évben jobban figyelhetünk a Szentatya homíliáira, katekéziseire, beszédeire és más megnyilatkozásaira. A papok, szerzetesek és hívők fokozott figyelemmel és ragaszkodással forduljanak Péter utódának tanítása felé.

8. A Hit éve folyamán, együttműködve a Keresztények Egységének Pápai Tanácsával, történjenek ökumenikus kezdeményezések „a keresztények egységének helyreállítására”, „ami a II. Vatikáni Zsinat egyik fő célkitűzése”.[22] Lesz majd egy nagy, ökumenikus ünnep is az összes megkereszteltek Krisztusba vetett hitének megerősítésére.

9. Az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa kebelében létrejön egy Titkárság a Hit évével kapcsolatos, a Szentszék Dikasztériumai által támogatott, vagy az egész Egyházat érintő kezdeményezések összehangolására. E Titkárságot idejében tájékoztatni kell majd a főbb események szervezéséről, de maga a Titkárság is kezdeményezhet megfelelő eseményeket. A Titkárság honlapot nyit az Interneten, hogy a Hit évének minden hasznos információját frissen tudja közzétenni.

10. A Hit évének bezárása Krisztus Király ünnepén pápai szentmisével történik, amelyen ünnepélyesen megújítjuk hitvallásunkat.
 
II. A Püspöki Konferenciák szintjén[23]

1. A Püspöki Konferenciák tanulmányi napot szentelhetnek a hit, a személyes tanúságtétel és a hit továbbadása témájának, annak tudatában, hogy a püspökök sajátos küldetése, hogy a „hit hirdetői” és tanítómesterei legyenek.[24]

2. Hasznos lesz szorgalmazni a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, a Katolikus Egyház Katekizmusa és a Kompendium új kiadását, olcsó és zsebkiadásokban is, és ezek széleskörű terjesztését elektronikus úton és a modern technika más eszközeivel is.

3. Kívánatos, hogy a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait és a
Katolikus Egyház Katekizmusát azokra a nyelvekre is lefordítsák, amelyeken még nem olvashatóak. Bátorítsák az ilyen fordítások anyagi támogatását karitatív alapon missziós területeken, ahol a helyi egyházak nem tudják fedezni a költségeket. Ennek irányítója a Népek Evangelizálásának Kongregációja legyen.

4. A lelkipásztorok, elsajátítva a kommunikáció új nyelvét, törekedjenek elősegíteni a hitről, tételeiről és tartalmáról, továbbá a
II. Vatikáni Zsinat egyházi jelentőségéről szóló rádiós és televíziós közvetítéseket, filmeket, és széles körben terjeszthető olcsó kiadványokat.

5. A Boldogok és Szentek a hit hiteles tanúi.[25] Ezért hasznos, ha a Püspöki Konferenciák, felhasználva a modern tömegtájékoztató eszközöket is, terjesztik területük szentjeinek megismerését.

6. A mai világ érzékeny a hit és a művészetek kapcsolatára. Ezért ajánlott, hogy a Püspöki Konferenciák – a hitoktatás keretében, esetenként ökumenikus együttműködésben is – megfelelően értékeljék a területükön föllelhető műalkotások örökségét.

7. A teológiai tanulmányi intézményekben, a szemináriumokban és a katolikus egyetemeken tanítók szakterületükön érvényesítsék tanításukban a Katolikus Egyház Katekizmusa tartalmát és a belőle következő igazságokat.

8. Hasznos lesz teológusok és szakértők segítségével hitvédő jellegű anyagok készítése és terjesztése (vö. 1Pét 3,15). Így minden hívő jobban tud majd válaszolni kulturális környezetének kérdéseire: néha a szekták kihívásaira, máskor a szekularizmussal és a relativizmussal kapcsolatos problémákra, vagy azokra a kérdésekre, melyeket az a megváltozott mentalitás tesz föl, „amely, főként ma, az értelmi bizonyosságok területét a tudományos és technológiai eredmények területére szűkíti le”,[26] és egyéb nehézségekre.

9. Kívánatos a részegyházakban használt katekizmusok és kateketikai segédeszközök felülvizsgálata abból a szempontból, hogy teljes összhangban vannak-e a Katolikus Egyház Katekizmusával.[27] Ha nem volna meg az összhang, vagy hiányosságok mutatkoznának, el lehet indítani új művek megalkotását esetleg szem előtt tartva olyan Püspöki Konferenciák példáját, vagy segítségét kérve, amelyek ilyen feladatot már megoldottak.

10. Helyes lesz, ha az illetékes Katolikus Nevelés Kongregációja segítségével felülvizsgálják, hogy a Katolikus Egyház Katekizmusa megfelelően érvényesül-e a papnevelési szabályzatban és a papságra készülők tanulmányi rendjében.

III. Egyházmegyei szinten

1. Kívánatos, hogy minden egyházmegyében ünnepélyesen nyissák meg és zárják be a Hit évét, s így „teremtsenek alkalmat a Föltámadott Úrban való hitünk megvallására székesegyházainkban és a világ minden templomában”.[28]

2. Hasznos lesz a világ minden egyházmegyéjében megszervezni a Katolikus Egyház Katekizmusa Napját, melyre különösen a papokat, szerzeteseket és katekétákat kell meghívni. Ezen alkalommal például  a keleti szertartású katolikus eparchiák találkozhatnak a papokkal, hogy tanúságot tegyenek sajátos értékeikről és liturgiájukról a közös hitben; vagy meghívhatók a missziós területek fiatal egyházai, hogy tanúskodjanak a hitnek rájuk annyira jellemző öröméről.

3. Szemmel tartva a rábízott terület híveinek sajátos körülményeit minden püspök körlevelet intézhet egyházmegyéjéhez a hitről, kiemelve a II. Vatikáni Zsinat és a Katolikus Egyház Katekizmusa jelentőségét.

4. Kívánatos, hogy a Püspök irányításával minden egyházmegyében szervezzenek találkozókat a fiatalokkal és az élet értelmét kereső személyekkel, hogy fölfedezhessék az egyházias hit szépségét és találkozhassanak a hit jelentős tanúival.

5. Hasznos lesz felülvizsgálni a II. Vatikáni Zsinat és a Katolikus Egyház Katekizmusa befogadását az egyes részegyházak életében és küldetésében, különösen a hitoktatás területén. Kívánatos az egyházmegyei hitoktatási irodák felügyelete, melyeknek – a Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottsága támogatásával – az a feladata, hogy hittani szempontból gondoskodjanak a hitoktatók képzéséről.

6. A papság továbbképzésében ebben az évben a II. Vatikáni Zsinat dokumentumaira és a Katolikus Egyház Katekizmusára kell koncentrálni, olyan témákat feldolgozva mint például „a feltámadott Krisztus hirdetése”, „az Egyház az üdvösség misztériuma”, „evangelizálás a mai világban”, „hit és hitetlenség”, „hit, ökumenizmus és vallásközi párbeszéd”, „hit és örök élet”, „a folytonos megújulás hermeneutikája”, „Katekizmus a rendes lelkipásztorkodásban”.

7. A püspökök szervezzenek bűnbánati liturgiákat, melyekben bocsánatot kérnek a hit elleni bűnökért is, főként nagyböjt idején.
Ez az év alkalom lesz a nagyobb hittel és gyakrabban végzett szentgyónásra is.

8. Kívánatos, hogy a kultúra és felsőoktatás világa konferenciákon, összejöveteleken és tanulmányi napokon találjon alkalmat
a hit és az ész párbeszédére, különösen a katolikus egyetemeken, és mutassa meg, „hogy nem lehet ellentmondás a hit és az igaz tudomány között, mert mindkettő az igazságra törekszik, bár eltérő utakon”.[29]
 
9. Fontos lehetőséget adni olyan személyekkel való találkozásokra , akik „nem ismerik föl ugyan magukban a hit ajándékát, de becsülettel keresik saját létük és a világ végső értelmét és igazságát”,[30] figyelve a Pogányok udvara találkozóira, melyeket a Kultúra Pápai Tanácsa irányításával szerveznek.

10. A Hit éve arra is alkalom, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a katolikus iskolákra, melyeknek feladata, hogy élő tanúságot tegyenek növendékeik előtt az Úrról, és alakítsák a hitüket olyan alkalmas eszközökkel, mint a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma vagy a Fiatalok Katekizmusa (Youcat).

IV. Plébániák, közösségek, egyesületek, mozgalmak szintjén

1. A Hit évére készülve mindenkit arra hívunk, hogy figyelmesen olvassák el és elmélkedjék át XVI. Benedek pápa Porta fidei kezdetű apostoli levelét.

2. A Hit éve „jó alkalom arra, hogy a hitet erőteljesebben ünnepeljük
a liturgiában, különösen az Eucharisztiában”.[31] Az Eucharisztiában ugyanis, mely a hit misztériuma és az új evangelizáció forrása, az Egyház hitét hirdetjük, ünnepeljük és erősítjük. Minden hívő arra hivatott, hogy tudatosan, tevékenyen és gyümölcsözően vegyen benne részt, hogy az Úr hiteles tanúja lehessen.

3. A papok nagyobb figyelmet szentelhetnek a zsinati dokumentumok és a Katolikus Egyház Katekizmusa tanulmányozásának, meríthetnek belőlük a plébániai lelkipásztorkodáshoz – katekézishez, prédikációhoz, szentségekre való felkészítéshez – és beszédsorozatokat tarthatnak a hitről, vagy egyes szempontjairól, például  „találkozás Krisztussal”, „a hitvallás alapvető témái”, „a hit és az Egyház”.[32]

4. A katekéták szorosabban kapcsolódhatnak a Katolikus Egyház Katekizmusa gazdag tartalmához és a plébános vezetése alatt a hívek kisebb közösségeit vezethetik a Katekizmus olvasásában és feldolgozásában, hogy ezáltal kis hívő és tanúságtevő csoportokat alakítsanak.

5. A plébániákon kívánatos a Katolikus Egyház Katekizmusa és más alkalmas anyagok terjesztése a családokban, a házi egyházban és a hit továbbadásának autentikus helyén – például lakásmegáldáskor, felnőtt kereszteléskor, bérmáláskor, házasságkötéskor. Ez hozzásegíthet a katolikus tanítás elmélyítéséhez és megvallásához „otthonainkban, a családokban, hogy mindenkiben felébredjen a vágy az Evangélium mélyebb ismeretére, és továbbadására a következő nemzedékeknek.”[33]

6. Hasznos lesz támogatni a népmissziókat és egyéb kezdeményezéseket a plébániákon és a munkahelyeken, hogy segítsük a híveket fölfedezni a keresztségkor kapott hit ajándékát és a róla való tanúságtétel felelősségét, tudván, hogy a keresztény hivatás „természete szerint apostolkodásra szóló meghívás”.[34]

7. Ebben az évben a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai tagjai legyenek serényebbek az új evangelizációban azáltal, hogy jobban ragaszkodnak az Úr Jézushoz saját karizmájuk őrzésével, hűségesen a Szentatyához és az igaz tanításhoz.

8. A szemlélődő közösségek a Hit évében különös figyelmet fordítsanak arra, hogy imádkozzanak Isten népe hitbeli megújulásáért és azért, hogy eredményesen tudták átadni a hitet az új nemzedéknek.

9. Az Egyesületek és Mozgalmak arra hivatottak, hogy legyenek mozgatói olyan kezdeményezéseknek, amelyek saját karizmájuk értékeivel és együttműködve a helyi lelkipásztorokkal, beilleszkednek a Hit évének nagy eseményébe. Az új egyházi Közösségek és Mozgalmak találékonyan és nagylelkűen találják meg a legmegfelelőbb módot arra, hogy hívő tanúságtételüket felajánlják
az Egyház szolgálatára.

10. Minden hívő arra hivatott, hogy fölélessze magában a hit ajándékát, keresse a módját, hogyan közölheti másokkal hitének és szeretetének tapasztalatait,[35] párbeszédet folytatva hívő testvéreivel, de más keresztény felekezetek tagjaival, más vallások híveivel, s még azokkal is, akik nem hisznek, vagy közömbösek. Így várható, hogy az egész keresztény nép teljesíti küldetését azok felé, akikkel együtt él és dolgozik, tudva hogy „az üdvösség üzenetét kapta meg, amelyet közölnie kell mindenkivel”.[36]


Befejezés

„A hit életünket végig kísérő társa, mely képessé tesz arra, hogy mindig új módon csodálkozzunk rá arra, amit értünk tett Isten.
Jelen történelmünkben az ’idők jeleire’ figyelve a hit arra kötelez mindannyiunkat, hogy a Föltámadott Úr eleven jeleivé váljunk a világban.”[37] A hit egyszerre személyes és közösségi cselekedet: Isten ajándéka, amelyet az Egyház nagy közösségében élünk meg és közölnünk kell a világgal. A Hit évének minden kezdeményezése segíteni akarja a hit örömteli újra fölfedezését és a róla szóló megújuló tanúságtételt. Az itt felkínált javaslatok célja az, hogy az Egyház minden tagját meghívják a közös erőfeszítésre, annak érdekében, hogy a Hit éve kiváltságos alkalma legyen a keresztény ember legdrágább kincsének, Jézus Krisztusnak, az ember Megváltójának, a Mindenség Királyának, „a hit szerzőjének és beteljesítőjének” (Zsid 12,2) másokkal való megosztásának.

Kelt Rómában, a Hittani Kongregáció székhelyén,
2012. január 6-án, Urunk megjelenésének ünnepén

William Card. Levada prefektus
Luis F. Ladaria, SJ  thibicai c. érsek, titkár

Jegyzetek:
[1] XVI. Benedek pápa: Deus caritas est enciklika, 2005. XII. 25. 1. p.
[2] XVI. Benedek pápa: Homília Urunk keresztsége ünnepén. 2010. I. 10-én.
[3] XXIII. János pápa: Beszéd a II. Vatikáni Zsinat ünnepélyes megnyitásakor 1962. X. 11-én.
[4] II. Vatikáni Zsinat: Lumen gentium dogmatikus konstitúció, 1. p.
[5] A Püspöki Szinódus Rendes ülésein tárgyalt témák: A katolikus hit megőrzése, megerősítése, épsége, életereje, fejlődése, elméleti és történeti egysége (1967); A szolgálati papság és az igazságosság a világban (1971); Az evangelizáció a modern világban (1974); Korunk katekézise (1977); A keresztény család (1980); Bűnbánat és kiengesztelődés az Egyház küldetésében (1983); A laikusok hivatása és küldetése az Egyházban és a világban (1987); A papképzés (1991); Az Istennek szentelt élet és küldetése az Egyházban és a világban (1994); A püspök: Jézus Krisztus evangéliumának szolgája a világ reményéért (2001); Az Eucharisztia: az Egyház életének és küldetésének forrása és csúcsa (2005); Isten Szava az Egyház életében és küldetésében (2008).
[6] XVI. Benedek pápa: Beszéd a Római Kúriához. 2005. XII. 22.
[7] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 4. p.
[8] II. János Pál pápa: Beszéd a II. Rendkívüli Püspöki Szinódus bezárásakor 1985. XII. 7-én, 6.p. A szinodus közben a pápa XI. 24-én az Úr Angyala imádkozásakor ezt mondta: „A hit a Zsinat által óhajott megújulás alappillére, sarkpontja és lényeges összetevője. A hitből fakad a törvény, az életstílus és a gyakorlat minden körülmények között.”
[9] II. János Pál pápa: Fidei depostium apostoli konstuitúció, 1992. X. 11. 2. p.
[10] II. János Pál pápa: Fidei depostium apostoli konstuitúció, 1992. X. 11. 3. p.
[11] II. János Pál pápa: Fidei depostium apostoli konstuitúció, 1992. X. 11. 4. p.
[12] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 11. p.
[13] XVI. Benedek pápa: Beszéd az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa által szervezett találkozó résztvevőihez 2011. X. 15-én.
[14] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 7. p.
[15] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 12. p.
[16] A Hittani Kongregáció mellett XVI. Benedek pápa parancsára alakított Bizottság tagjai: William Levada, Francis Arinze, Angelo Bagnasco, Ivan Dias, Francis E. George, Zenon Grocholewski, Marc Ouellet, Mauro Piacenza, Jean-Pierre Ricard, Stanislaw Rylko és Christoph Schönborn bíboros; Luis F. Ladaria és Salvatore Fisichella érsek; Mario del Valle Moronta Rodríguez, Gerhard Ludwig Müller és Raffaello Martinelli püspök.
[17] Katolikus Egyház Katekizmusa 150. p.
[18] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 15. p.
[19] II. Vatikáni Zsinat: Lumen gentium dogmatikus konstitúció, 65. p.
[20] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 13. p.
[21] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 6. p.
[22] II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio 1.p.
[23] A Püspöki Konferenciáknak adott javaslatok a megfelelő változtatásokkal a pátriárkális egyházak és nagyobb érsekek szinodusainak és a sui juris egyházak hierarchái gyűléseinek is.
[24] II. Vatikáni Zsinat: Lumen gentium dogmatikus konstitúció, 25. p.
[25] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 13. p.
[26] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 12. p.
[27] Vö. II. János Pál pápa: Fidei depostium apostoli konstitúció, 4. p.
[28] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 8. p.
[29] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 12. p.
[30] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 10. p.
[31] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 9. p.
[32] Vö. XVI. Benedek pápa: Verbum Domini szinodus utáni buzdítás, 2010. IX. 30. 59–60, 74. p.
[33] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 8. p.
[34] II. Vatikáni Zsinat: Apostolicam actuositatem, 2. p.
[35] Vö. XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 14. p.
[36] II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes 1. p.
[37] XVI. Benedek pápa: Porta fidei apostoli levél 15. p.

Fordította: Dr. Diós István
Kiadja: a Szent István Társulat



Napi evangelium
Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut.
  Lk 10,1-9

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum